Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Székely Miksa: A bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvényjavaslat [43., 1889]
26 a kárért is, a melyet az államnak a fennálló kezelési szabályok meg nem tartásával okozott.» (Mondja a javaslat 2. §. 3-ik bekezdése.) Ily tág értelemben véve még a menthető tévedésből előállott kár megtérítésében is marasztalandó volna, holott a vétkest legroszabb esetben a könnyű gondatlanságon túl büntetni nem volna szabad. «Ha a biró vagy bírósági hivatalnok nyilvánvaló tévedésével, mulasztásával, késedelmével vagy hanyagságával a félnek jogorvoslat igénybe vételére vagy panasztételre okot adott, az azzal összekötött kiadások és költségekért szintén vagyoni felelősséggel tartozik.» (2. §. 5-ik bekezdése). A tévedés, mulasztás, késedelem, hanyagság azonban csak kifolyásai vagy a szándéknak, vagy a gondatlanságnak és lehet vagy véletlen által előidézett vagy más okból menthető,, hogy tehát bármily nyilvánvaló tévedés, mulasztás, késedelem vagy hanyagságért vagyoni felelősséggel tartozzék a biró, a leghelytelenebb eljárás volna, pedig a javaslat külön választja ésmegkülönbözteti a szándékot, gondatlanságot és nyilvánvaló tévedést, — a mulasztástól, késedelemtől, hanyagságtól. Az 1871 : VIII. t.-cz. a kártérítésre nézve a szándék és vétkes gondatlanságot kívánja meg és pedig úgy a cselekvés, mint a mulasztás által elkövetett cselekménynél, a mi az egyedül helyes, mert a javaslat álláspontja igaztalanságra vezet. A kártérítési kötelezettség általános határozatait méltatva, kénytelen vagyok foglalkozni az általános határozatok azon rendelkezésével is, mely a birósági eljárás során alkalmazott szakértőt bírósági hivatalnoknak tekinti, és ez által oly vagyoni felelősségi eljárás alá vonja, mint a bírót. Mindenekelőtt nagy különbség van a biró és más egyén felelőssége között; míg a biró nem omnis culpa lehet felelős, addig más egyén szigorúbb felelősséggel tartozik. — De ha a javaslat álláspontjára helyezkedünk is, és úgy a birót, mint a szakértőt omnis culpa felelőssé teszszük, a fegyelmi eljárás által is megnehezíttetik egy rosszhiszemű vagy vétkes gondatlanságból eljárt szakértő ellen kártérítést követelni, kinek különben hivatali jellege nincsen és kinél a javaslat szerint szintén első sorban az vizsgálandó, vajon szakértői véleménye alapján hozott bírói ítélet ellen kimeríttetett-e a jogorvoslat és kinek a birákkal egy sorompónáli megjelenése egyáltalában nem szolgál a bírói 64
