Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)

Székely Miksa: A bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvényjavaslat [43., 1889]

javaslattal. A 736. §-ban a birák kártérítési kötelezettségeiről rendelkezvén, csakis a dolus és gondatlanság miatt előállott kárt rendeli megtérítendőnek. De tovább megy e §. 3-ik bekezdésében és azon birót, a ki valamely ügy vezetésénél vagy jogügy feletti határozatnál hivatali kötelességét megsérti, csak akkor teszi felelőssé, ha a kötelességsértés a büntető eljárás útján alkalmazandó nyilvános büntetéssel van sújtva. Nagy harcz van azonban azok között, a kik csak dolus és azok között, a kik culpa lata esetében is kártérítés alá vonják a birót. A német gyakorlat hajlott ahhoz, hogy a culpa lata is alapul szolgál a kártérítésnek. Az ausztr. polg. tvkv. (1341. §.), a code civil, a svájczi Bundesgesetz a meg nem engedett cselekmények általános határozatában, nem vettek fel külön rendelkezést a szolgálati kötelezettség megsértéséből eredő felelősségről. A birák kártérítési kötelezettségét szabályozza a franczia code de procedure 50. és következő czikkében, a hol kimondja, hogy eltekintve azon esetektől, melyekben a törvény a visszkeresetet határozottan megengedi, vagy a birót kártérítési kötelezettség mellett felelőssé teszi (code civil 2063. §.), visszkeresetnek van helye a bíró ellen, ha részéről a peres eljárás folyama alatt vagy a határozathozatalnál fondorlat, csalás vagy zsarolás (recus- sion) forog fenn, vagy pedig megtagadása a jogszolgáltatásnak. A porosz alig. Landrecht: Ueber die Bechte und Pflichten der Diener des Staates (II. к. 10. fej. 88-—91 és 127—145. §-aiban a kisebb gondatlanságért is felelőssé teszi a birót a harmadikkal szemben. A fenállott Obertribunal gyakorlata ingadozott, de a határozathozatalnál kártérítés megállapítására dolus és culpa lata követeltetett. A szász p. tvkv. (15U6. §.) szerint azon biró, ki szándékosan vagy vétkes gondatlanságból kárt okoz a félnek, kártérítéssel tartozik. Hasonló a zürichi Gesetzbuch (1852, 1854. §.)

A német legújabb tervezet álláspontja e tekintetben következő : Nem szabad a birót minden kárértfelelőssé tenni; nehogy azonban kételyek merüljenek fel, szükséges kimondani, hogy a biró, a ki valamely ügy vezetésénél vagy jogügy feletti határozathozatalnál, melynek elintézése tisztéhez tartozik, hivatali kötelességét megszegi, csak akkor felelős az ez által bekövetkezett kárért, ha szándékosan követte azt el. A vétkes gondatlan-24