Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Székely Miksa: A bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvényjavaslat [43., 1889]
18 melyet a jelöltek sorshúzás által kaptak, irásbelileg oldatott meg 6 óra lefolyása alatt és miután a kérdések helyesen oldattak meg, bocsáttattak a jelöltek szóbeli vizsgára, a hol egy órával előbb tudva meg sorshúzás utján a themát, melyről szólni kell, egy félórái tanulmány engedtetett és ezután egy órán át szóbeli vizsga tartatott a jelölttel. A bizottság ajánlta az érdemeseket az igazságügyminiszternek, kiknek soraiból neveztettek az «attaché»-k, azok pedig, kik nem voltak kinevezhetők, külön lettek az igazságügyminiszter figyelmébe ajánlva. Az eredmény meglepő volt, örömmel elfogadtatott e rendszer, és 1876, 1877 és 1878-ban folytattatott, de már 1879-ben elejtetett. Picot «La reforme judiciaire en France» kiváló munkájában következőkép magyarázza meg az elejtés indokát: «A I)u- faure»-t követő miniszterek magukhoz akarva ragadni minden kinevezést, mellőzték a legméltóbbakat, hogy szolgálatokat jutalmazzanak meg. Az ujonczozás uj módja nem tetszett nekik, előnyt adtak annak, mely a kedvezésnek tág kaput nyit. Pedig megítélni tudományosságukat, Ítéletük szabatosságát, irályukat, azt, hogy miként ítélkeznének, mily előadók volnának, vagyis, hogy miként tudnának bánni a tollal és a szóval, csak ily vizsgák alapján lehet megbírálni.» Poroszországban a bírói noviciatus egyike a legszigorub- baknak. Az, a ki bírói pályára akar lépni, miután az egyetemi fokot elérte, egy vizsgának van alávetve. A vizsgáló bizottság áll a főtörvényszék első elnökéből, bírák, tanárok vagy ügyvédekből, egy tárgy felett kell hat hét alatt írásbeli dolgozatot elkészítenie, mely elfogadott írásbeli dolgozat után szóbeli vizsgát tesz. Az elfogadott jelölt referendarius nevet kap és a bírói hierarchiához tartozik. Választja a bíróságot, melyhez jönni akar és megkezdi próbaidejét, és ha kiképzése már előrehaladt, panaszok felvétele, egyes tanúnak kihallgatása, ügydarabok összehasonlítása bízható reá, mindenkor a biró felügyelete alatt. Másfél évi próba után vezethet vizsgálatot, mely- lyel a biró megbízza, tanúkihallgatásokat eszközölhet. Két év és 9 hó múltán az ügyészséghez tétetik át. Ha ismerete kielégítő, a törvényszék igazgatójától bizonyítványt nyer, és az elnök kiküldi V2 vagy 1 évre ügyvédhez, a hol védelmezhet is az ügyvéd felelőssége mellett. Végül beosztatik Va évre a felsőbíróság 56
