Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Székely Miksa: A bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvényjavaslat [43., 1889]
19 hoz, ezzel próbaideje letelt, melynek azelőtt legalább 4 évet, jelenleg legalább 3 évet kell kitenni, feltéve, hogy az nem hosszabbíttatik meg járatlanság okából. Ekkor a referendárius Berlinben 6 legfelsőbb biróból álló bizottság előtt leteszi a második vizsgát. A szóbeli vizsga az általános jogból és egy védelemből vagy ítélethozatalból áll, melynek tárgya vagy ügyirata 3 nappal előbb adatik tudtára. Az Írásbeli vizsga 2 részből áll, egy előadásból és ítélethozatalból; a második vizsga valamely gyakorlati kérdés feletti tudományos munkából. Ez utóbbi vizsgára csak akkor bocsátható, ha az elsőt jól tette le. Ha -e vizsgákat kiállotta, assessornak lesz kinevezve, bírósághoz beosztva, hol csak oly ügyekben van szavazati joga, a melyekben előadó, de a miniszter kiterjesztheti szavazati jogát. Olaszországban szintén vegyes bizottság vizsgálja meg szóbeli és írásbeli vizsga mellett a juris doctort és ügyvédi vizsgát letett fiatal embereket, a kik a bírói pályára készülnek. E bizottság határozata alapján léphetnek be a bírósághoz mint udiiori, 6 havi próbaidő után vicepretorokká nevezhetők ki. Egy évi auditoriatus után practikus vizsgára jelentkezhetnek, mely megnyitja a bírói hivatal elnyerésére való képességet. A practikus vizsga felső bírósági tagok előtt írásbeli és szóbeli vizsgából áll. Három évi próbaidő után, azon auditor, a ki a practikus vizsgát letette, aggiunto judiciario lesz, és legalább 25 évesnek kell lennie. A mi viszonyainkról e tekintetben azt hiszem felesleges bővebben szólni. A külön vizsga nélkül egy egyetemi vizsga letétele után belépő fiatal ember idők folyamán aljegyző lesz, és igaz ugyan, hogy az 1883. I. t.-cz. haladást jelent, a mennyiben meghatározza, hogy jegyző csak akkor lehet, ha bírói vizsgát tett, de a kétszeri ismétlés esetén visszavetett egyént szánalomból keresztülbocsátja a bizottság, és így ha közepes tehet- ségüek, nagy veszélynek hordják magukban forrását, mert a bírói karnak zöme kell, hogy a bíróság mellett gyakorlókból kerüljön ki. A bírói függetlenségnek egyik főoszlopa ugyan az elmoz- díthatlanság, mely arra szolgál, hogy a bírót megvédje a felek gyűlölete és a hatalom elégedetlensége ellen, a mely elmozdíthatná őt helyéről, hogy megbüntesse egy neki nem tetsző ítélet 2* 57
