Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Székely Miksa: A bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvényjavaslat [43., 1889]
Hi «a miniszteri rendeletek törvényessege felett egyes esetekben a biró itéb, ha a biró elmozdítható a miniszter által. Flourens Emil «Organisation judiciaire et administration de la France» koszorúzott munkájában következőképen jellemzi ez állapotot: «Az idő, mikor tölti be a biró a törvény által előirt kort, már előre tudva van. Azon osztályban, melynél működik,, minél közelebb jön a fatális időpont, azon mérvben enyészik el tekintélye. Az elnök nem követtetik azon irányban, melyet a bíróság munkálatainál meg akar adni. Az igazságszolgáltatás veszít szabatosságában, a fegyelem meglazul, es a visszaélések növekvőben vannak. Az előremenetel láza lepi meg a birói testületet. Mindenki előléptettetni kíván, és pedig gyorsan. A biró hivatáskodásának órái meg vannak számlálva, a szünidők felhasználtatnak a megüresedő hely elnyerésre. Innét ered azon kéz iránt, mely a kegyet osztja, az alázatosság, mely gyakran a túlságig megy. A biró mindig egy magas fok elnyerésének várakozásában él, és vitetik birói székről birói székre, a nélkül, hogy bárhol ideje volna megszerezni a személyes befolyást, mely az előtt legméltóbb jutalma volt az igazságnak szentelt életnek.» Nehány évvel e rendelkezés után kérvények ostromolták a senatust e rendelkezés eltörlése végett és a kérvények előadója Casablanca herczeg elismerte: «hogy a birói erkölcsök megrendültek, hogy az elmozdíthatóság megingatta a bíróság tekintélyét és fenyegeti a jogszolgáltatást.» A leigázott bíróság pedig csendesen sóhajtozva tűrte megrendszabályozását, es csak akkor mert reménykedni, ha hébe-korba egy egy irat jelent meg, mely elítélte e gyászos munkát, mely hajthatatlan mint a büntetés, és mely a kort sújtja, ha az nem is szolgálatképtelen. Sauzet mondtaedecretumra találóan: «On áfáit une loicontre la vieillesse.» De hogy Francziaországban nem fog sokáig e törvény érvényben maradni, mutatják a bírósági szervezet tárgyában benyújtott javaslatok, melyek egyikéből sem hiányzik viez- szaállítása a biró elmozdíthatlanságának. Ilyenek az 1870-iki M artel által benyújtott, továbbá a .Jules Favre, Goblet, Cazot- féle javaslatok. De ha már a kornak ily befolyás engedtetik a bírói függetlenség rovására, úgy, miként ez nálunk szabályozva van, a legnagyobb igazságtalanság. A legfelső és az első folya- modású bíróság közt különbséget nem tenni, függetlenebbé 54
