Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)

Emmer Kornél: A Référé-rendszer s magyar alkalmazása [35., 1887]

13

rendes királyi törvénykezés (hogy Ternaux szavaival éljek) nagy és dicső helyet foglalt el még a Partement mellett is, mintegy ennek árnyékában. (Charles Lemaze, a Chátelet történetírója szerint:) «Feladata volt, fentartani a biztonságot a fővárosban, ítélni számos jogvitában; a nép izgalmait féken tartani, rendszabályozni a testületeket s iparczéheket, ellenőrizni a súlyokat és mértékeket, a kereskedés hamisságait meghiúsítani, védeni a kiskorúakat s a nőket; a kiváltságaikra féltékeny hatóságok között, az egyensúlyt fentartani, az egyetem és polgárainak jogai fölött őrködni.» Biráinak számát 56-ra vitte fel.

A jogviták elintézése körül e hatóság által követett szabályok, a «Style du Chátelet» tekintetében, a királyi rendeletek szolgáltak zsinórmértékül, melyek Szent Lajos 1270-ki Etablisse- ments-jai után időszakonkint következtek, a nélkül, hogy ahoz képest jelentékeny haladásokat jeleznének, míg végre az Ordonnance de Moulins 1566. februárban kiadva, Pasquier szerint, mindent meghaladott, a mit addig Francziaországban láttak.

A bennünket közelebbről érdeklő jogszolgáltatási ágban követett alaki és anyagi elvek tekintetében, a XVII. századig gyérek az adatok. Az 1667. évi ordonnance codifikálta a Style du Chätelet-t s kiegészítését találta az 1673. évi ordonanceban. Szabályai között sokat találunk, a mely a mai Béférés tárgyait felöleli. Nagyobb fényt azonban, csak XIV. Lajosnak 1685. évi január 22-én kelt rendelete nyújt e részben, mely tovább egy századnál, az 1806. évi Code de procédure-ig, a référés-eljárás tételes jogforrása volt.

E rendelet 52 czikkből áll. Ebből öt a référés-ügyekre vonatkozik és szabad fordításban, következő tartalommal bir :

Az 5. czikk: «A lieutenant civil minden kérvényre felelni tartozik, melyet polgári ügyben elé terjesztenek s a mely nem rendes tárgyalásra való kiosztás tárgya; az idézések pedig, a melyek ilyen kérvényre kibocsátott rendeletéi folytán történnek, csakis valamely tárgyalási napra (audience) eszközölhetők, az ügyek különböző minősége szerint, hacsak a következő czikkben érintett esetek valamelyike fenn nem forog.

6. czikk. Midőn adóssági fogsággal sújtott egyének, több egymásután következő ünnep vagy törvénykezési szünnapok előestéjén letartóztatott kereskedők és ügynökök szabadságá33