Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Emmer Kornél: A Référé-rendszer s magyar alkalmazása [35., 1887]
11 ról, — letartóztatott fuvarosok áruiról vagy más, elszállításra kész és zár alá vett, de elromolható áruczikkekről van szó, melyeknek zár alól való feloldását kérik; midőn idegenen (forain: a nem-párisi, bár franczia, az akkori értelemben) vendéglősök keresik az élelmezés, vagy iparosok, szolgáltatott ruha- neműek vagy más szükségleti czikkek árát; midőn letétek, zálogok, okiratok vagy egyéb eltévedt dolgok visszaköveteltet- nek: mindez esetekben a polgári helytartó — ha helyét látja s az igazság érdekében szükségesnek találja — elrendelheti, hogy a felek ugyanaz napon, saját lakásán meghallgattatásuk végett megjelenjenek, a végből, hogy ideiglenesen olyan intézkedést tehessen, a minőt helyesnek találni fog.» (A szünetnapokon a Chátelet zárva volt.) A 7. czikk a sürgős ügyeknek azt a kategóriáját sorolja föl, a melyre nézve a polgári helytartó, a törvényes határidők megrövidítését elrendelheti s a melyeket a rendes tárgyalási ügyek közül, soronkívüliekként kiemelhet. 9. czikk. «Ha bírói pecsét alkalmazása vagy levétele s leltárak felvétele körül, a felek között viták merülnek fel, a közbejáró biztosok, közjegyzők s ügyészek — ha a felek úgy kívánják, a polgári helytartó lakásán megjelenhetnek, s ő intézkedni fog, a miként jónak találandja, minden őt illethető költség nélkül, még ha a hely színén is járt volna el.» 13. czikk. «А polgári helytartó, vagy távollétében helyettese, minden szerdán és szombaton polgári ülést tartand, hogy azokat az ügyeket elintézze, a melyekben helyiségek kiürítéséről, bérleti összegek fizetéséről, ingókra eszközlendö végrehajtásokról, épületek helyreállításáról, fizetések, tiszteletdíjak és szolgabérek folyóvá tételéről, életjáradékokról, tartásról, élelmezésről, háztartási czikkek adásvevéséről, munkások és iparosok díjazásáról és szolgáltatásairól, vitelbérekről, lovak adásvevéséről, bérléséről, élelmezéséről, idegen kereskedők s hasonlók által eladott árukról s mindama sürgős és ideiglenes természetű ügyekről van szó, a melyeknek e bíróság elé vitele szokásos.» A rendeletnek ez utóbbi mondata eléggé bizonyítja, hogy csak korábbi gyakorlatot szentesített és rendezett s nem akart újat megállapítani. 34
