Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Emmer Kornél: A Référé-rendszer s magyar alkalmazása [35., 1887]
12 ben már bizonyos államhatalmi functiók s az azokat gyakorló prevőt, a római prtfefectui utódának székhelye volt.* A prevőt hatásköréből fejlődött lassankint bizonyos polgári és büntető bíráskodás, hiteles-hely-íorma hatóság, közigazgatás és rendészet s e teendők összege, intézményként, csakhamar arról a várpalotáról, a melyben székelt, a Chátelet nevét nyerte. Szent Lajos alig érte el nagykorúságát, máris önmaga számára foglalta le a prevőté-tisztséget, melyet egykor Capet Hugó betöltött s a prevőt teendőit, a király nevében, egy gardien de la prevóté látta el, kinek később a lieutenant civil s a lieutenant criminel segédkeztek. A Cháteletben hozott ítéletek s az okiratok, a melyeket hatósága területén a közjegyzők felvettek, királyi pecsét alatt adattak ki. Innen van, hogy a perlekedések mind, a melyek ez okiratok végrehajtásából felmerültek, a Chátelet hatóságához tartoztak. A pecsét birája lett illetékessé, ha a közvégrendelet foganatosításáról volt szó s a Chátelet jogszolgáltatása, mint ott szállott. 1487-ben VIII. Károly elrendelte nagyobbítását «a párisi Chasteletnek, mely a királyság nagy törvényszékeinek egyike». Az épület a jelenlegi igazságügyi palota átellenáben állott, a Szajna jobb partján, azon a téren, a melyen jelenleg a Tliéatre du Chátelet s a Théatre Lyrique állanak s főkapuja a palais felé nézett, úgy, hogy a jelenlegi Pont au Change irányában eshetett. A Chátelet 1802-ben lett lebontva. V. ö. Le Chátelet de Paris — par Charles Leniaze. Paris 1863. ** Aurelian császár alatt Lutetia első tisztviselője a praefectus urbis volt s e czímet még 588-ban Chilperic, sőt 663-ban Klothár alatt viselte. E tiszt oly tekintélyű volt, hogy 987-ben Capet Hugó csak a trónért adta fel. A prevőt jogszolgáltatási hatáskörét VI. Lajos Charte-ja erősíti meg, mely a prevőt-ra bízza, hogy Páris polgárait magánjogi követeléseikben támogassa. ítéletei így kezdődtek : Le prevőt de Paris a dit: Nous ordonnons .... XII. Lajos 1498-tól megkívánta, hogy a prevőt juris utriusque doctor legyen és hogy elmozdíthatlan tanácsosai a legkiválóbb jogtudósok sorából válogattassanak. VIII. Károly 1495-ben kelt edictumában szabályozta a prevőt és hivatalainak hivatalos óráit, a melyek kezdetét reggeli 7 órára teszi. A plaidirozások 9 órakor vették kezdetüket. E rendelet a szüneteket is szabályozza. A lits de justice-ben a Prevőt a király lábainál ült a trón lépcsőjén. Újabb időben a prevőt mindinkább dignitáriussá lett. V. ö. Le Chátelet de Paris — par Charles Lemaze. Paris 1863. 32
