Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Balogh Jenő: Börtönügyi viszonyaink reformjához [39., 1888]
70 (tudvalevőleg sok fogházunkban ez az eset forog fenn), a többi rabokkal és foglyokkal együttesen (!) fogva tartandó. A gyógyíthatatlanul elmebeteg fogoly pedig, ha az orvosilag is jogérvényesen tébolyodottnak vagy eszelősnek nyilváníttatott, a rendelet 65. §-a értelmében, végleg elbocsátandó s illetőségi helyére, vagy magán gyógyintézetbe szállítandó. Megvallom, nem értem a 61. §. rendelkezését, melyet kénytelen vagyok egész terjedelmében ideigtatni. E legutóbbi szakasz így szól: «ha a törvényszéki vagy fogházi orvosnak alapos megfigyelése folytán a letartóztatott állapota valósággal elmebetegségnek bizonyulna be, jól meg kell fontolni az orvosnak : ha vájjon a beteg állapota olyan-e, hogy ennek további czélszerű ápolása a fogházban lehetséges, sőt kívánatos (?), a mennyiben a lélekháborodások néha oly tünetekben is jelentkeznek, melyek szerint a tébolyodás a benső gonoszságot és gonosz érzületet még teljességgel nem enyészteti el, midőn tehát a fogházi biztos őrizet előnyösebb a tébolydái vagy ápoldabeli letartóztatásnál, vagy pedig szükségesnek mutatkozik annak azonnal elszállítása a tébolydába, mely esetben a betegnek a tébolydába leendő felvétele, s illetőleg a felvétel engedélyezésének előzetes kieszközlése iránt, a kir. főügyészség útján, késedelem nélkül lépések teendők». Psychiaternek kellene lennem, hogy megítélhessem: melyek az elmebetegségnek ama nemei, melyeknél «a tébolyodás a benső gonoszságot és gonosz érzületet még teljességgel nem enyészteti el». Orvos szakértőkre vagyok kénytelen bízni annak megítélését, hogy ez a különböztetés psychiatriai szempontból tartható-e ? Én merem állítani azt, hogy jogi szempontból tarthatatlan. Először azért, mert a «benső gonoszság és gonosz érzület» mint ilyenek a bíróra nézve közömbösek. «Cogitationis poenam nemo patitur.» A bírónak külső tettek kellenek, melyekben ez a gonosz akarat nyilvánul. Ha pedig ilyen «valósággal elmebeteg» egyén cselekményben concretisálja «benső gonoszságát», ez a cselekmény nem lesz visszavezethető akaratára, tehát, — a büntetőjogi beszámításnak jelenleg fennálló elvei szerint, — nem is lesz büntethető. A fogházban tartásra tehát mi ok sincs. Még csak praeventiv 266
