Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Balogh Jenő: Börtönügyi viszonyaink reformjához [39., 1888]
69 az elítéltnek kívánni azt, hogy panaszáról jegyzőkönyv vétessék fel, illetőleg, hogy panasza indokolását, kellő felügyelet alatt, írásba is foglalhassa. Szükséges ez a fegyházigazgatókkal szemben annyival inkább, mert azok, a fennálló szabályok értelmében, fegyelmi kihágás esetén valamelyik tiszti Írnokot is megbízhatják a vizsgálattal, tehát sokszor csak informatio alapján gyakorolván a fegyelmi hatalmat, lehet, hogy nem helyesen értesülnek a tényállásról. II. A börtönrendtartás reformjával vagyok kénytelen összekapcsolni egy másik, igen fontos kérdést is, mely tulajdonképen a börtönegészségügynek tárgyalásával függ össze, de a melyet tételes börtönügyi szabályaink a börtönrendtartásban oldanak meg, és pedig — nézetem szerint — teljesen helytelenül. A büntető törvénykönyvben megállapított büntetési nemek végrehajtása tárgyában 1880. évi augusztus hó 9-én 2106/1. M.E. szám alatt kibocsátott utasítás II. mellékletének 58. §-a és IV. mellékletének 55. §-a szerint ugyanis, ha valamely fegyencz vagy a kerületi börtönben elhelyezett rab elmebetegségbe esik, a szükséges elővigyázati rendszabályok azonnal alkalmazandók s az illetőnek elmegyógyintézetbe leendő elszállítása iránt haladéktalanul jelentés teendő. A hivatkozott Y. mellékletnek 59—65. §§-ai pedig kimerítően szabályozzák, hogy mily eljárás követendő az esetben, ha a törvényszéki és járásbirósági fogházakban elhelyezett rabokon és foglyokon észlelik az elmebetegség jelenségeit. Ez utóbbi rendelkezésekkel nem érthetek egyet. A rendelet ugyanis kimondja, hogy ha valamely foglyon elmebetegség jelenségei mutatkoznak, az illetőnek lelki állapota szorgos figyelemmel kísérendő és «ha e betegség csakugyan félreismerhetetlenül elmebetegségnek bizonyulna be, mindazon esetekben, midőn annak gyógyíthatósága, vagy gyógyíthatatlansága még nem állapítható meg, az illető egyén egészségének helyre- állítására épen oly gond fordítandó, mint más betegségekére» (59. §.). Ez valószínűleg azt akarja jelenteni, hogy az illető elmebeteg egyelőre a fogház kórházi helyiségeiben ápolandó; a mi oda vezet, hogyha a fogházban kórházi helyiség nincs 265
