Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Balogh Jenő: Börtönügyi viszonyaink reformjához [39., 1888]
rendszer keresztülvitele vont volna maga után legtöbb pénzügyi áldozatot. És erős a meggyőződésem, bogy ha akadály gyanánt nem jöttek volna közbe az egész országot megmozgató nagy események, a reformerek szilárd akarata keresztül is tudta volna vinni azt, a minek nélkülözhetlenségét szakismeretük belátta. Ma, hivatkozunk az ország pénzügyi helyzetére és elnyomjuk magunkban a reformnak még gondolatát is. Belátom én is, hogy minden országnak vétkes könnyelműség, hazánknak pedig megbocsáthatlan bűn lenne felesleges költekezéseket tenni börtönügyi czélokra. És midőn a börtönügyi reformról beszélek, eszem ágában sincs javaslatba hozni monnmentális építkezéseket, imposans külsejű fegyházak és fényes berendezésű magán zárkák emelését 25 * 25 * 27 és hasonlókat. Ellenkezőleg a leghatározottabban helytelenítem mindezeket. Én csak a nélkülözhetetlennek szükségességét akarom hangsúlyozni. Én csak ennek, és pedig a legnagyobb takarékossággal, a legkörültekintőbb gazdálkodással való teljesítését óhajtom. Hogy ezekre a kiadásokra honnan vétessék a fedezet, arra nem az én csekélységemnek kell rámutatnom és annak tárgyalás a nem tartozik ez egylet értekezéseinek keretébe. Csak három. körülmény kiemelésére legyen szabad engedélyt kérnem. Az egyik az, hogy olyan mérvű budget mellett, a minőt hazánkban találunk, az államnak minden valóban szükséges kiadására kell pénznek lenni, csak a szükségletek fedezésének sorrendje lehet kérdéses. A sorrendkérdés megállapítása pedig attól függ: mennyiben jeleznek az irányadó körök valamely kiadást elodázhatatlannak.28 25 Arra nézve, hogy mennyi helyrehozhatatlan pazarlást követtek el hasonlókra, utalunk Kkohne nagybecsű értekezésében («Die Gelangnissbaukunsti)) felhozott történelmi adatokra. L. a Holtzendorff és jAGEMANN-féle «Handbuch des Gefängnisswesens» I. köt. 471—490. lap. 28 Eddig közlekedési, állattenyésztési és hasonló czélokra, sőt nem egyszer monumentális épületek emelesére stb is tettünk nagy 238 4ü
