Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Balogh Jenő: Börtönügyi viszonyaink reformjához [39., 1888]
43 A második, a mire utalnunk kell, az a körülmény, hogy az 1887. évi Vili. törvényczikk is, a mely a büntető törvény- könyv 27. §-át módosította, módot nyújtott a legszükségesebb reform keresztülviteléhez megkívánt pénzösszeg előteremtésére. E törvény alapján ugyanis 175,000 írt fordítható évenkint börtönügyi építkezésekre. Természetesen ez az összeg nem apródonkint volna a reform keresztülvitelére fordítandó, hanem egy ezzel amortizálható nagy tőkét kellene kölcsön venni és e tőkével eszközölni, lehetőleg mielőbb, az építkezések megkezdését. Ha pedig az így előteremtett tőke nem mutatkoznék elégségesnek, akkor az előbb hivatkozott törvényt törvényhozási úton hatályon kívül kellene helyezni, a büntetendő cselekmények miatt bíróságok és közigazgatási hatóságok által kiszabott összes pénzbüntetéseknek börtönügyi építkezésekre fordítását kellene elrendelni; az és összes pénzbüntetésekből befolyó igen jelentékeny összeg alapúlvételével előteremtendő kölcsönnek beruházásokat. Egyszer az igazságszolgáltatási kiadásokra is kell kerülni a sornak ! Az a 15 millió forint, a mit az új országház felépítésére fognak fordítani, teljesen elég lenne a legszükségesebb börtönügyi reform költségeinek fedezésére! S vájjon a fényes palotánál nem nagyobb díszére válnék-e az országgyűlésnek, nem emelné-e inkább annak tekintélyét, hogyha, nemes önmegtagadással, az utóvégre mégsem elsőrendű szükséglettől megvont összeget igazságszolgáltatási czélokra szavazta volna meg ? Csak két példát legyen szabad még felhoznom annak feltüntetésére, hogy Magyarország nem oly szegény, hogy a börtönügyi reformra semmit sem áldozhatna. Az egyik a budapesti és marosvásárhelyi kir. főügyészek többször idézett, nagyszabású jelentésének esete. A budapesti főügyészség már 1872 óta gyűjtötte, sőt nagy részben fel is dolgozta a fogházügy minden kérdésére kiterjedő, legrészletesebb adatokat, de azok közzétételét és ezzel fogházmizériáinknak a szakközönség előtt feltárását, megakadályozta mindeddig a szükséges nyomdai költségek hiánya. Most az országos statisztikai hivatal (!) bocsátotta a főügyészségek rendelkezésére az erre megkívánt összeget. A másik példa az, hogy míg itthon börtönügyi építkezésekre nélkülözzük a szükséges összeget, a megszállott tartományok számára Zenied ban már felépült az új fegyliáz, melynek építési költségeit részben Magyarország is viseli. Az. államnak tehát mégis van pénze ezekre a kiadásokra is, csakhogy az igazságügyi kormány budgetje számára nem jut elegendő. 2R9
