Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Tóth Gáspár: A polgári bíróságok szervezéséről [34., 1887]
18 a pereket, valamennyi állam, szabad és nem szabad: mai napig mind refusirozta az egyes-birósági intézményt. És szabad legyen hamarjában épen Angliának legszabadelvübb és legkiválóbb, Anglia történetében halhatatlan emlékezetű Lord Broughamra hivatkoznom, ki mint a Privy Council tagja, mely bíróság tudvalevőleg társas-biróság, ezeket mondá egy munkájában: hét éve, hogy e legfelsőbb bíróság tagja, és soha, egyetlen.egyszer sem volt alkalma, hogy bírói székéből felállva, meg ne győződött volna, hogy az ügy, mely elintéztetett, nem intéztetett volna el oly jól, ha kizárólag ő maga lett volna a biró. És legyen szabad nekem hivatkoznom arra, hogy habár a legbehatóbban és a legvégsőig menő lelkiismeretességgel kutatom mint biró az ügyek állását: birótársaim közbeszólása nélkül, ha magam intézném el az ügyeket, számos esetben igazságtalan ítélet jönne létre. Ami a költséget illeti, erre igen gyakran hivatkoztak, utóbbi időben többször, mint azelőtt; fájdalom, csaknem divattá lett, hogy mi magunk az igazságügy férfiai előállunk a költségek kérdésével, tápot nyújtva azoknak, kik ezen eszmét nem az igazságügy fejlődésére, hanem annak ártalmára ragadják meg. Szabad legyen jeleznem, hogy valószínűleg még ezen kérdés megvitatása folyamán alkalma fog nyílni a t. Jogászegyletnek egy oly értekezés meghallására is (Éljenzés), amely értekezésből minden kétséget kizárólag ki fog tűnni, hogy Magyarország bírói szervezetének helyes alapokra való visszavezetése által tömérdek oly költség kiméltethetik meg, mely most nem az igazságügy javítására és előmozdítására, hanem az igazságügy depravatiójára szolgál. Nekem szent hitem és meggyőződésem — tapasztalati adatokból beszélek —, hogy ha a bírósági szervezet egy helyes rendszerre vezettetik vissza, a kir. tábla decent- ralizatiója mellett is a mostani költségekkel szemben csak igenigen csekély költség-emelés kívántatik, ha mindazon ügyek, melyek nem képezik bírói elintézés tárgyát, a bíróságtól elvo. natnak, és ha mindazon költségek, melyek most színleg a bíráskodásra íordíttatnak, de tulajdonkép a biráskodás megrontását eredményezik, megkiméltetnek. Hogy csak egyet említsek, csak a leghelytelenebb szervezetnek következménye lehet, hogy a legfelsőbb bíróság büntető 18
