Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Dell’Adami Rezső: A nemzetközi magánjog haladása [37., 1888]
15 honosságát változtatja, a kiskorú gyermekek, a kik kiskorúságuk alatt az atyával vagy özvegy anyával azon országban laktak, melynek honosságát ezek megszerezték, hasonlóképen ezen ország honosainak tekintetnek, (s. 10.) Ezen törvény érvényben van Skócziában is. Ausztriában az alkotmány (1867. deezember 21. törvény a polgári alapjogokról 1. §.) csak egységes állampolgárságot ismer el. — Megszereztetik, 1-ször: születés által osztrák szülőktől Ausztriában, vagy másutt; törvénytelen gyermek az anya honosságát tartja meg; örökbefogadás által honosság nem szereztetik ; ellenben kiskorúak törvényesítés által azt megnyerik. — Osztrák földön talált lelenczek osztrák honosoknak tartatnak. 2-szor honosítás által, mely 10 évi szakadatlan rezidenczia alapján kifogástalan magaviseletü személyeknek megengedhető, minek alapján az alattvalói esküre bocsáttatnak; (az o. p. tk. vonatkozó §-át így módosította az 1833. márcz. 1-ki udvari rendelet). 3-szor: idegen nő házassága által osztrák alattvalóval. — Közhivatalra kinevezés, vagy valamely ipar gyakorlásának megengedése nem képez többé szerzésmódot, miután az idézett 1867-diki alaptörvény idegenek kinevezését közhivatalokra kizárja és az 1868. deezember 27-diki rendelet az iparszabadságot behozta. A honosság megszerzése a férj által kiterjed nejére és kiskorú gyermekeire is; de ha nő szerzi a honosságot, gyermekei akár természetesek, akár törvényesek, azt nem követik. — A honosságot elveszti azon osztrák nő, ki idegenhez megy férjhez, a házasság által és azon osztrák polgár, ki idegen országba kiköltözik. — A régi megkiilömböztetések a megengedett vagy engedély nélküli kivándorlás következményei tekintetében tárgytalanok lettek, miután az 1867. deezember 21. törvény 4. §-a kiköltözés szabadságát adta meg a hadkötelezettség teljesítésének fen- tartása mellett. Az északamerikai egyesült államokban meg kell különböztetni a szövetségi állampolgárságot, melylyel minden, valamelyik szövetséges államban született vagy honosított személy bír, bárhol legyen lakhelye, és minden egyes államnak polgárságát, a melylyel a szövetségnek ott lakó polgárai bírnak. — A szövetség polgára tehát egy másik szövetséges állam polgára lehet egyszerű m
