Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Dell’Adami Rezső: A nemzetközi magánjog haladása [37., 1888]
16 lakhelyváltoztatás által. *— A honosítás csakis a szövetség con- gressusának törvényei által szabályoztatik és az által az idegen az állanaszövetségi polgárságot nyeri meg. —■ A honosított minden polgári jogot nyer. — A honosítás kiterjed a feleségre és kiskorú gyermekekre.*— Idegen nő megszerzi a honosságot, ha amerikai: állampolgárhoz megy nőül. — Minden nagykorú polgár honosságán kiköltözés által változtathat, mely változás azonban nem terjed ki a nőre és gyermekekre, amennyiben ezek lakhelye továbbra is az egyesült államokban lenne. Olaszországban az állampolgári minőség az állampolgárok gyermekeit illeti. Ha az apa olasz honosságát a gyermek születése előtt vesztette el, utóbbi olasznak tekintendő, ha olasz földön született és állandóan ott lakik. Nagykorúságának elérése után egy éven belül mindazonáltal idegenek minőségét veheti fel a törvényben előírt formalitások teljesítése által. Az ily atyától idegei földön született gyermek idegennek tekintetik, azonban megszerezheti az olasz honosságot a törvényes nyilatkozat megtétele, 8 ezt követő egy éven belül Olaszországban letelepedés által, ha olasz közhivatalba lépett vagy az olasz hadseregben szolgált, olasznak tekintetik minden más formalitás megtartása nélkül is. Olasz polgárnak tekintetik azon gyermek, mely olasz földön született, bár idegen atyától származik, ha utóbbi 10 éven át szakadatlanul Olaszországban lakott. (Kereskedelmi telep nem állapít meg lakhelyet). Az idegen atyától származó Olaszországban született gyermek, kinek atyja nem lakott ott 10 éven át, idegennek tekintetik, de az olasz honosságot megszerezheti ugyanoly módön, mint külföldön született gyermeke oly apának, ki olasz honosságát a gyermek születése előtt vesztette el. Idegen nő, ki olaszhoz megy férjhez, megszerzi az olasz honosságot és megtartja özvegysége alatt is. Idegen honosítása törvény vagy királyi rendelet által történik; e rendelet kelte után 6 hónapon belül azon hely személy-állapotjegyzékébe iktatandó, a hol az idegen lakik vagy lakni szándékozik; ez alapon az idegen liűségi esküre bocsáttatik. * Mily nehezen küszöbölte ki a modern tudományos gyakorlat — támaszkodva az 1868-ki bill of protection-ха, — az angol i:ommon law ellenkező elvét (nemo potest exuere patriamJ erről 1. Keley Edmond newyorki ügyvéd czikkét Journal du droit int. prive 1884 pp. 162—68. 136
