Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Tóth Gáspár: A polgári bíróságok szervezéséről [34., 1887]
13 Vegyük már most mindezekhez fontolóra azt is, hogy számos ügy egyezségileg, számos a felek meg nem jelenése folytán nyer elintézést: vajon mire való ezekhez a tanács és ülés?s aztán ki nem tudja azt, hogy a társas bírósági eldöntés súlypontja rendszerint az előadáson fekszik. Statisztikai adatokkal ugyan nem igazolhatnám, de tapasztalásból ki merem mondani, hogy az ügyeknek legalább 90 százaléka az előadó véleményének elfogadása által döntetik el, ami nem jelent mást, mint azt, hogy a társas bíróság elé utalt ügyekben is majdnem mindig tényleg egy biró dönt, t. i. az előadó. Ha a peres eljárás súlypontját az egyes bíróságokra fektettük s egyes biró által ellátandónak jeleztünk minden vagyonjogi pert, mely bizonyos érték vagy összeg erejéig támasztatott, kérdés: miként nyerjenek a birtokperek elintézést? Szerény nézetem szerint ezek is minden aggodalom nélkül bízhatók az egyes bíróságokra. A peranyag és a bizonyítékok itt is teljesen azonosak a bizonyos meghatározott összeg iránt folytatott perekben előhozható bizonyítékokkal, az eljárási szabályok ugyanazok és a biró képesítése sem szenved változást, nincs tehát ok, mely a társas bírói eljárást indicálná. A birtokpereknél mindazáltal a rendhagyó eljárás egy különös faját tartanám behozandónak. Természetesnek, helyesnek és jónak tartjuk, hogy például váltó-alapján az ellenfél meghallgatása nélkül fizetési meghagyás bocsáttassák ki, hogy közjegyzői okirat alapján végrehajtás intéztessék ; eszünk ágában sincs a bírósági és hatósági közokiratok végrehajthatósága fölött kételkedni : ellenben a közhitelességü telekkönyvekkel szemben tartózkodók vagyunk. Ha a közhitel-telekkönyv feljegyzései kétségkívül fen- állóknak és valóknak tekintendők mindaddig, míg nem törültet- tek s ha a telekkönyv közokirat: akkor meg kell adni neki azt a sanctiót, melylyel minden közokiratot törvényeink fölruháznak, t. i. a végrehajthatóság sanctióját: Ez alapon tehát a telekkönyvi tulajdonos feljogosítandó lenne arra, hogy a telekkönyvi bejegyzések alapján ezen bejegyzéseknek megfelelő bírósági rendelet kibocsátását kérelmezhesse; ezen rendeletben meghagyatnék alperesnek, hogy a birtokot vagy használatot a telekkönyvi feljegyzéseknek megfelelőleg felperesnek adja át, vagy pedig a bírói rendelet ellen kifogáso13
