Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Tóth Gáspár: A polgári bíróságok szervezéséről [34., 1887]
14 k;it érvényesítsen s csak ha kifogásokat érvényesít, lenne helye contradictatorius eljárásnak, mert minek legyen akkor per, ha perre okvetlenül szükség nincs? Vagy nem anomalia-e az, hogy a jelzálogos hitelező, a zálogjoggal biztosított követelés érvényesítése végett adósát előbb perrel köteles megtámadni? Hisz a zálog fogalmában fekszik, hogy a zálogjog tulajdonosa nem fizetés esetén magát a zálogtárgyból kielégítheti. A jelzálog fen- állása közokirattal, t. i. közhitelességü telekkönyvvel igazoltatván, bírói rendelet kibocsátásának lenne helye, melyben biróilag megengedtetnék a hitelezőnek, hogy magát a zálogtárgyból kielégíthesse, ha az adós bizonyos határidő alatt nem fizet, vagy pedig a bírósági rendelet ellen kifogásokat nem érvényesít. Ha a birtokperekre és az ingatlanokra vonatkozó telekkönyvi- le" feljegyzett jogokra nezvemás eljárást statuálunk, a köztelekkönyvek közokirati minőségét és közhitelességét tagadjuk meg. Mint látjuk, az anyagi javakra vonatkozó perek minden faja czélszerüen és okszerűen utalható az egyes bíróságok elé. Készségesen elismerem én, hogy a társas birói eldöntés a fölhozott érvek és okok daczára is mindig nagyobb megnyugvást fog kelteni akkor, ha az egyes birói eljárásban a felek bármelyike meg nem nyugodván, felebbezéssel élt. Ám járjon el collegium akkor, midőn az egyes biró eljárása ellen kifogás emeltetett; vagyonjogi perekben mindaddig, míg ez az eset be nem állott, a collegium eljárása teljesen fölösleges munka és erőpazarlás. Mindazáltal már az első fokon is társas biró által eldöntendőnek tartok oly ügyeket, melyekben nem vagyonjogi kérdésekről, nem anyagi javakról, hanem az egyén erkölcsi javairól van szó. így például társas biró elé sorolnám a házassági válópereket, a gyermekek törvényességének vagy törvénytelenségének kérdését, az apai hatalom korlátozására, kiskorúság-meghosz- szabbításra, gondnokság alá helyezésre s hitbizományokra vonatkozó kérdéseket és egyéb ide sorozható ügyeket. Nem azért, mintha az egyes biró eljárásnak pontosságában és alaposságában kétkedném, hanem azért, hogy ezen ügyeknél a felek elhamarkodása elé akadály gördítessék. Vegyük bármelyikét e kérdéseknek s látni fogjuk, hogy ezekben többről van szó, mint bármily magasra tehető anyagi vagyonról. Ezen kér14
