Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Podhorányi Gyula: A bírói szervezet [36., 1887]
16 contemplált alapon kiterjeszteni s ebből kifolyólag az első polg. társas bíróságokat szélesebb hatáskörű másodfokú bíráskodással felruházni akarnék, s ugyan azért nehéz elképzelni esetet, nehéz megbarátkozni azzal az eszmével: hogy nálunk a kir. Ítélő tábla a polgári ügyek, a kir. Curia pedig a bűnvádi ügyek legfelsőbb fórumává alakuljon át. Ez a szóbeliség elvén nyugvó perjogok perorvoslati rendszerének teljes felforgatásával járna. Ha már most tekintetbe veszszük, hogy nálunk az egyes birákra bízott, a népet közvetlenül érdeklő sommás, s kisebb polgári peres, úgy nem különben a telekkönyvnek teljes decen- tralisátiója folytán kizárólag a kir. járásbíróságok hatáskörébe utalandó telekkvi ügyek gyors és sürgős elintézést igényelnek, ha tekintetbe veszszük, hogy az egyes bíróságok hatáskörébe a telekkönyvi intózménynyel szoros kapcsolatban álló kitörlési perek, a kiigazítási perek módjára minden nehézség nélkül utasíthatók, ha számba veszszük, hogy az egyes bírák hatásköre a váltó és kereskedelmi s az új eljárási tervezetben szabályozott egyéb okiratos perek, az intési s a végrehajtási eljárás alá tartozó, valamint oly esetekben, midőn az örökség nem vitás, az öröklött vagyonnak az örökség tárgyára és értékére való tekintet nélkül bírói átadására is kiható hagyatéki ügyek ellátását felölelő munka-körrel növekedni fog; — ha figyelembe veszszük, hogy bűnügyekben a járásbíróság részint mint itéló, részint pedig a tszék hatásköréhez tartozó büntetendő cselekményekre nézve mint vizsgáló bíróság jár el, a jövőre nézve pedig nincs elfogadható ok, hogy a kir. törvényszékek hatáskörébe utalt vétségek az egyes bíróságoktól elvonassanak, mi által a kir. járásbíróságok ügyköre ismét csak gyarapodni fog; végre, ha fontolóra veszszük, hogy a perenkíviili eljárás tárgyát képező kereskedelmi czégjegyzések kezelése s nyilvántartása az egyes bíróságokhoz szintén minden aggály nélkül utasítható, — hogy az eljárási tervezet 4. §. 1. 2. és 3. pontja szerint az értékre való tekintet nélkül a kir. törvényszékek hatásköréhez utalt perek, a vidéki viszonyokat szem előtt tartva, igen ritkán fordulnak elő, a tervezett 10. és 11. czíme alattiak, továbbá a csőd, úrbéri s ezzel rokon természetű ügyek pedig már csak szórványosan esnek érdemleges elbírálás alá, a nem kereskedők közti csőd-eljárásnak, végre a jelen viszonyok közt a telekkönyvi 106
