Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Jellinek Arthur: A törvényhatósági tisztviselők, segéd- és kezelő-személyzet elleni fegyelmi eljárásról [29., 1886]
például ismét csak az adóügyi végrehajtásra avagy az ujonezo- zásra kell utalnom. A mi azt a kifogást illeti, hogy a közigazgatási bizottságnak fegyelmi választmányában laikus tagok is vesznek részt, kik nem szakemberek és igy nem bírhatnak hivatottsággal ily fegyelmi ügyekben a bíráskodás szerepére: e tekintetben nézetem az, hogy — a mint többszörösen hangsúlyozta az előadó úr felolvasásában — a fegyelmi bíráskodás egyúttal garantiát képez a tisztviselő részére is. Ezen választott közegeknek részvételében ily garantiát látok, amennyiben, ha nem vennének részt és tisztán csak a köztisztviselők képeznék a fegyelmi bíróságot, azt hiszem, kevesebb garantiát lehetne ebben találni, mint abban, hogy ily független elemek is vesznek részt a bíráskodásban. A mi a lényeget illeti, és a mire a fősúlyt helyezte, — idézve a közigazgatási enquéte-ben felmerült nézeteket, — hogy leghelyesebb volna a fegyelmi bíráskodást a rendes bíróságokra ruházni, noha azt hittem, hogy az előadó úr is arra a conclusiora fog jutni, örömmel tapasztaltam, hogy csalódtam; mert erre a conclusiora nem jutott és én valóban a legnagyobb szerencsétlenségnek tartanám, ha a közigazgatási tisztviselők fölötti fegyelmi hatóság a rendes bíróságokra átruháztatnék. Mert minden fegyelmi törvénynek legsarkalatosabb elvét abban látom, hogy a fegyelmi hatalom annak kezébe legyen letéve, a ki felelős a fegyelem fentartásá- ért. Nem tartom helyesnek és egész Európa törvényhozásában nem tudok példát, hogy a rendes bíróságokra ruházták volna a közigazgatási tisztviselők felett a fegyelmi bíráskodást, legfelebb a legfőbb instantiában, mint Poroszországban, bírói tagok is vesznek részt; de itt is mint mondom csak a legfelsőbb fórumban, mig az alsó fórumoknál bírói elemek nem vesznek részt abban. Azonban teljesen igazat adok neki, hogy ép oly helytelen volna a fegyelmi ügyeket tisztán csak közigazgatási ügynek tekinteni, és azért mindenütt bizonyo s bírósági szervezete van magának az administrationak keretén belül. Az egész eljárás a bíráskodás alakját ölti. Magam is helyesnek tartanám, ha nálunk nem képezné oly annyira személyes jogát a belügyminisztériumnak a legfelsőbb fegyelem gyakorlása; mert nálunk a belügyminisztérium kebelében a fegyelmi választmány csakugyan nem a törvényen alapuló, hanem csupán ц minisztérium belkezelési iigy79 37
