Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)

Jellinek Arthur: A törvényhatósági tisztviselők, segéd- és kezelő-személyzet elleni fegyelmi eljárásról [29., 1886]

38 körében alakított fegyelmi választmányt képez. Ez tehát nem mint törvényes közeg, hanem mindig csak a miniszter nevében mondhatja ki határozatát. Egyébiránt parlamenti kormányzat mellett ez alig lehetséges másként és utalok például csak a porosz «Disciplinarhof» határozataira. Ott minden határozat a minisz­ter tetszés szerinti megváltoztatásától van függővé téve; a minisz­ter megváltoztathatja, megszüntetheti az érdemleges ítéletet is. Azon elvnél fogva, mivel a miniszter felelős a fegyelem fentartá- sáért, nem lehetséges attól megvonni és más közegre ruházni a fegyelmi hatalom gyakorlását. Azonban a belszervezet tekinteté­ben, ha törvényileg is ily forum alakíttatnék, ha ily Disciplinar­hof belszervezete terveztetnék, azt czélszerünek tartom. De még akkor is, ha ily legfelsőbb fegyelmi fórum alkottatnék, annyira nem lehetne menni még sem, hogy ennek fele bírói tagokból sor- soltassék ki. Dr. Jelűnek Arthur: A belügyminisztérium 4, a többi mi­nisztérium egy képviselővel; a bírósági [tagok kisebbségben van­nak ; 7 tagú tanácsot gondolok. Dr. Dárdai Sándor: Akárhogy alakíttatnék, az ellen min­dig nagy scrapulusom volna, hogy sorshúzás útján volnának a tagok kijelölendők. Tudom, hogy abban a sorshúzásban sokan látnak garantiát, de én a vakságban soha semmiféle garantiát nem látok; a porosz Disciplinarhofban is évről-évre jelöltet­nek ki a tagok a minisztérium által külön kinevezés által. Oly annyira nem tekintem én csupán csak jogesetnek a fegyelmi ügyet, hogy ebből folyik okoskodásom, melylyel ellentétben ál­lok az előadó úrral, ki a javaslat ellen nagy kifogást emelt a tekintetben, hogy ott az van kimondva: ha valamely tisztviselő­felsőbb hatóság utasítása folytán járt el, semmi fegyelmi felelős­séggel nem tartozik, és ebből ellentétet von le a büntetőtörvény­könyvvel. Én nem látok ellentétet, mert a fegyelmi felelősség és a büntetőjogi felelősség két egészen különböző dolog; minden fegyelmi törvényben azon elv ki van mondva, de minden bün­tetőjogban is ki van mondva az, hogy felsőbb utasítás nem szün­teti meg a büntetőjogi felelősséget. Az irodalomban sem ismerek e tekintetben eddig felmerült aggályokat s nem hallottam eddig, hogy ez visszahatna a büntető-törvénykönyvre s a büntetőjogi felelősségre. A fegyelmi felelősség folyik a hivatali alárendeltség­80

Next

/
Thumbnails
Contents