Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Jellinek Arthur: A törvényhatósági tisztviselők, segéd- és kezelő-személyzet elleni fegyelmi eljárásról [29., 1886]
15 ez által magának vagy másnak illetéktelen hasznot szerezzen, vagy valakinek jogtalan kárt okozzon». Hasonlókép az 1874: XXXIV. t.-cz. 68. §-a az ügyvédekre nézve rendeli, hogy: «fegyelmi vétséget követ el, ki hivatása szerinti kötelességeit vagy a jelen törvény rendeletéit vétkesen, de nem azon bűnös czélzatból szegi meg, hogy ez által magának vagy másnak illetéktelen hasznot szerezzen, vagy valakinek jogtalan kárt okozzon». Ugyancsak ily értelmű fogalommeghatározást találunk az 1874: XXXV. t.-cz. 177. §-ában a közjegyzők fegyelmi vétségére vonatkozólag. Eltekintve tehát azon kívánatos összhangtól, hogy az egyes fegyelmi törvényekben a fegyelmi vétségek általános meghatározása lehetőleg azonos legyen, a jelen esetben figyelemmel kellett volna lenni a büntetőtörvénykönyv fogalommeghatározására, és ennek megfelelően állapítani meg a fegyelmi vétség általános fogalmát. A javaslat azonban oly értelmű meghatározását adja a fegyelmi vétségnek, mely szerint a kötelesség megsértése fegyelmi vétség, mely már azért sem lehet helyes és megfelelő, mert a megsértés magában foglalja a kötelességnek úgy szándékos mint bármi más okból történt megszegését. De ha a szándékos megsértés is fegyelmi vétség alakjában jelenhet meg, úgy minden esetre határozottan kifejezendő, hogy a különbséget a hivatalos hatalommal való visszaélés vétsége és az előbbi közt a büntetőtörvénykönyvben körülírt bűnös czélzat hiánya állapítja meg. Igaz ugyan, hogy a javaslat 15: §-a fentartja a büntetőtörvénykönyv intézkedéseit a kötelesség-elhanyagolás és a visszaélés esetében, de ez még nem kielégítő, és a téves fogalommeghatározást nem teszi jóvá. Fegyelmi eljárásnak helye van, ha a közigazgatási tisztviselő kötelességei teljesítésére — betegség esetét kivéve — képtelennek bizonyul. Az 1870: XLH. t.-cz. 83. §-ában rendelte, hogy azon tisztviselő, a ki oly mérvű tudatlanságot tanúsított eljárásában, hogy hivatalban maradása a közigazgatás érdekeit veszélyeztetné, hivatalvesztéssel is büntettethetik. Az 1876: VH. t.-cz. 1. §. a) pontja a javaslatnak megfelelő meghatározást vett volt fel. E két törvénynyel szemben az intézkedés némi jogosultsággal bírt, mert a közigazgatási tisztviselők minősítése törvényileg megállapítva még nem volt. De az 1883 : I. t.-cz.-el szemben, a mely a köztisztviselők minősítéséről határozott intézkedéseket 57
