Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Jellinek Arthur: A törvényhatósági tisztviselők, segéd- és kezelő-személyzet elleni fegyelmi eljárásról [29., 1886]
Ii V. A javaslat 1. §. a j és b) pontjában a fegyelmi vétség fogalmát adja meg, és három fő megjelenési alakzatot tüntet föl, a melyek mindegyike külön vizsgálat alá veendő. Az első a hivatalos kötelesség megsértése, a melyet a javaslat akkép fejez ki: «ha megsérti vagy hanyagul teljesíti a törvények, kormány- és szabályrendeletekben megszabott kötelességét». Mielőtt e fogalommeghatározásnak helyes vagy helytelen voltát ismerném el, szükséges utalni azon kapcsolatra, a méh- a büntetőtörvénykönyv és a fegyelmi vétségek közt fennáll. А ВТК. 42. fej. a hivatali bűntetteket és vétségeket állapítja meg, a melyek a 461. §. értelme szerint a köztörvényhatóságok tisztviselőire is kiterjednek. Ezen fejezetben a közhivatalnoki minőségből folyó egyes büntetendő cselekmények külön részleges megállapítást nyernek és a 471. §-ban a hivatalos visszaélés vétsége állapítta- tik meg következőleg: «А közhivatalnok, ki azon czélból, hogy valakinek jogtalan hasznot vagy kárt vagy más sérelmet okozzon, hivatali eljárásában vagy intézkedésében kötelességét megszegi, a hivatali visszaélés vétségét követi el és 5 évig terjedhető fogházzal büntetendő». Ezen fogalommeghatározásban a fegyelmi vétség fogalma is meg van adva, a mennyiben a vétségnek egyik tényező elemét, a szándékosságot elhagyjuk, megmarad a hivatali visszaélés mint fegyelmi vétség. A hivatalos hatalommal való visszaélés két irányban vár megoldásra, az egyik a büntetőjogban, a másik a fegyelmi törvényekben adandó meg. Mindkét fogalommeghatározás egymást szükségszerüleg kiegészíti és bizonyos összhangzásban kell államok; a különböztető ismérv köztük a szándékosság és a vétkességben fekszik. Ezen összhang a büntetőtörvénykönyv életbeléptetése előtt- hozott fegyelmi törvényekben tényleg megvan, és ezek a később hozott büntetőtörvénynyel teljes összhangzásban állanak. így az 1871 : VIÜ. t.-cz. 20. §. a) pontja a biró vagy bírósági hivatalnok által elkövetett fegyelmi vétség fogalmát akkép adja, hogy: «ki hivatali kötelességét vétkesen, de nem azon bűnös czélból szegi meg, hogy 56
