Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Jellinek Arthur: A törvényhatósági tisztviselők, segéd- és kezelő-személyzet elleni fegyelmi eljárásról [29., 1886]
13 A fegyelmi jognak mikénti gyakorlása visszahat a közigazgatás egész menetére, a kötelességérzet ébresztése, és a köteles- ségteljesítés fokoztatik, ha a közhatósági közeg tudja, hogy eljárása részrehajlatlan ítélkezésnek van alávetve. A legfelsőbb fegyelmi bíróság akkép volna szervezendő, hogy tagjainak fele része a minisztérium által kinevezett szakközegekből, másik fele pedig a m. kir. Curia és legfőbb pénzügyi bíróság tagjaiból vétetnék. A minisztérium által kinevezett tagoknál megkivántató, hogy ezen bíróságban mindegyik tárcza, kivéve a horvát és ő felsége körüli minisztériumot, egy tag által képviselve legyen, maga a belügyminisztérium pedig esetleg nagyobb számú tagok által. A bíróság tagja csakis azon tisztviselő lehet, a ki legalább is osztálytanácsosi ranggal bír. Ezen bíróság hivatalnok elemeit az illető miniszterek jelölik ki, a másik elem a bírói pedig a két nevezett bírói testület kebléből sorsolás utján akár rövidebb, akár hosszabb időre osztatik be. Az előadói tisztet az ülésekben rendszerint a belügyminisztérium egyik tagja teljesíti, és csak azon esetekben, a midőn a fegyelmi eljárást más minisztérium rendelte el, illeti meg az előadói tisztség az ezen minisztérium által kijelölt tagot. Másodrendű kérdés ezen bíróság tanácsainak összeállítása, és annak meghatározása, hogy az egyes tanácsokban a bírói elemnek mily arányban kell állania a minisztérium által kinevezetthez. Az ily fegyelmi bíróság felállítása által elérhető az is, hogy az állami tisztviselőkre nézve ezen bíróságot szintén mint legfőbb fegyelmi hatóságot lehetne elismerni, annál is inkább, mert a törvényeinkben tett különbség állami és köztörvényhatósági tisztviselő között akkor, a midőn a köztörvényhatósági tisztviselők egy része élethossziglan a kormány, illetve annak közege által kineveztetik, jelentőségében sokat veszített. Ugyanazon bíróságnak ily kiterjedt hatásköre által nemcsak a közigazgatás, hanem az egész állami élet egységes volta élesebb kifejezésre jutna, és így még a fegyelmi eljárás keretén belül is azon visszhangot lehetne érvényre juttatni, mely az állami élet egyes nyilvánításait kell, hogy áthassa. 55
