Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Jellinek Arthur: A törvényhatósági tisztviselők, segéd- és kezelő-személyzet elleni fegyelmi eljárásról [29., 1886]
ü harczol. A fegyelmi választmánynak állami közegei pedig, legyen az akár államépítészeti hivatalnok, akár postahivatalnok, csak egyoldalú szakismerettel bírhatnak, úgy hogy ezen bíróság többsége oly egyénekből alakul, akik magát a közigazgatást, azon törvényeket és rendeleteket, a melyek megszegéséért az illető köztörvényhatósági tisztviselőt felelősségre vonják, nem ismerik, sőt a mennyiben az ily törvények és szabályok felismerhetésére ezen közegek szakműveltsége nem elegendő, kellően fel sem foghatják. A közigazgatási bizottság, mint már említettem volt, jelentésében csak érinti a kérdést és az 1876. VII. t.-cz. elvi alapját sikeresnek mondja. Ezen kijelentéssel szemben joggal lehet hivatkozni a közigazgatás érdekében 1880. nov. hó 21-dikén tartott enquéte-re, a melynek kiváló tagjai épen az itt jelzett szempontból, a közigazgatási bizottságnak mint fegyelmi bíróságnak megállapítását czélszerűtlennek tartották. így Földváry Mihály az enquete 6-ik ülésében a fegyelmi eljárásra vonatkozólag következőleg nyilatkozott: «A mi a fegyelmi eljárást illeti, legyen az. szigorú, de nem tartja szóló helyesnek, hogy a választott tisztviselő felett állami hivatalnokok is bíráskodjanak, kik mint szakférfiak jelesek lehetnek, de más közigazgatási ügyekben biró tisztet gyakorolni nem competensek. Azt kívánja szóló, hogy megyei bizottsági tagok közül alakíttassák a fegyelmi választmány, fele részben a főispán által kinevezve, fele részben a megyei közgyűlés által választva. — Gyarmathy Miklós a közigazgatási bizottságot olyannak tartja, melynek tagjai egymás ügyeihez mit sem értenek. -— Széll Ignácz Vasmegye alispánja határozottan a létező fegyelmi törvény ellen nyilatkozott és az összeállításra nézve megjegyezte, helyesnek tartja, hogy kétféle elemből van a fegyelmi biróság megalkotva, de álláspontjával nem egyeztetheti össze, hogy a kormány ott mindig okvetlen többségben van. — Péchy Manó gr. az 1876. VII. t.-ez.-t éles bírálat alá vette, és azt megfelelőnek nem találván, a fegyelmi hatóságot a rendes bíróságokra kívánná ruházni. — Lévay -József Borsodmegye főjegyzője a kérdésre nézve következőleg nyilatkozott: A fegyelmi választmányt a közigazgatási bizottság keretéből kitörlendőnek tartja; annak már összealkotása magával a dolog természetével ellenkezik. Nincs abban biztosítva sem a függetlenség, sem a +8
