Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Jellinek Arthur: A törvényhatósági tisztviselők, segéd- és kezelő-személyzet elleni fegyelmi eljárásról [29., 1886]
5 lehet, hogy az ítélet tárgyilagos volta a fegyelmi hatóság szervezete által mintegy biztosítva legyen. E hatóságok szervezetében és magában az ezen alapuló eljárásban három egyaránt jogos irány érvényesül. Az egyik magának az államnak az érdeke, mely törvényei és rendeletéi pontos és szorgos betartását kívánja az azokat alkalmazó közegtől: a másik a magán-érdek, a mely ezen jogszabványok szándékos vagy vétkes megszegése által jogi körében sérelmet szenved; a harmadik magának a hivatalnoknak ama joga, bőgj- ö a törvény által csak akkor vonattassék felelősségre, ha az egyik vagy másik érdeket megsértette. És habár kétségtelen, hogy köztisztviselőkkel szemben az állam érdeke az, a melyet döntőnek és első rangúnak el kell ismerni, mégis ezen érdek a törvény keretén belül kell, hogy érvényesüljön. Téves tehát, sőt mondhatni veszélyes felfogás, a mely épen a köztisztviselőknek fegyelmi úton felelősségre vonásának kérdésében az állam beavatkozását oly mértékben követeli, mely a fegyelmi hatóságot gyakorló közegek oly szervezetét tenné szükségessé, mely úgy az egyik, mint a másik iránynak teljes háttérbe szorítását vonná maga után. A közigazgatási hivatalok sokfélesége és a velők járó teendők különböző volta már maga kívánatossá teszi, sőt azt lehet mondani, alapfeltételként tünteti fel azt, hogy azon közeg, a ki valamely köztisztviselőt hivatalos teendői tekintetében felelősségre von, a közigazgatási törvények és rendeletek, egy szóval, a közigazgatási tevékenységről magának nemcsak határozott képet alkothasson, hanem a midőn a közigazgatásra vonatkozó szabvány megsértése fordul elő, a kellő szakismerettel bírjon is, a mi a törvény alkalmazásának feltételét képezi. A kérdéses javaslat, midőn az 187b. VII. t.-cz.-ben szervezett közigazgatási bizottság fegyelmi választmányát a 0. §-bau mint első- és másodfokú fegyelmi bíróságot elismerte, csak azon hibát szentesítette újólag, a mely az idézett t.-cz. 6. §-ában foglaltatik. A közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya az 187b. VII. t.-cz. 52. szakasza értelmében a főispánból, két állami közegből és a törvényhatósági közgyűlés által választott két tagból áll. A főispán, mint ilyen, qualificatiólioz nem kötött állás lévén, a bíráskodáshoz szükséges szakismeret prsesumtioja mellette nem 47
