Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Jellinek Arthur: A törvényhatósági tisztviselők, segéd- és kezelő-személyzet elleni fegyelmi eljárásról [29., 1886]
4 már is létező és a törvény ezen intézkedésének megfelelő nyugdíj - intézményektől, rövid idő alatt a köztörvényhatósági tisztviselők nyugdíjazásának jogosultsága a törvény alapján szabályrendeleti megállapítást fog nyerni, és a midőn a fegyelmi eljárás ismeri a hivatalvesztést, mint kiszabható büntetést és a nyugdíjaztatás kérdését is elvben megoldja, szükségesnek látszik, a fegyelmi eljárás utján kiszabható büntetéseknek folyományait és azok jogkövetkezményeit azon törvényben megoldani, a mely a fegyelmi eljárást szabályozza. Mert habár az idézett 88. szakasz elrendeli,, hogy a nyugdíjintézetek szervezése lehetőleg az 1885. XI. t.-cz. alapján vitessék keresztül, magát a követendő eljárást és annak módozatait azonban az autonom elhatározás körébe tartozónak jelenti ki. Összefüggés és egyöntetűség az idézett törvény és a szervezendő nyugdíjintézetek és nyugdíjaztatás alapját képező eljárás közt alig lesz elérhető és szükségszerű folyományként be fog állani az, hogy a fegyelmi büntetésnek vagyonjogi hatálya az ország egyes köztörvényhatóságai területén különböző lesz. A fegyelmi eljárás szabályozásánál figyelemmel kellett volna lenni a köztörvényhatóságokról szóló javaslatban foglalt azon újításokra, a melyek az élethossziglan kinevezett tisztviselőkre vonatkoznak, mert a választott és kinevezett hivatalnokok között a hivatalvesztés büntetése hatályának tekintetében lényeges különbség forog fenn; és bizonyos biztosítékok, a melyek választott közeggel szemben mellőzhetők, a kinevezett közegnél feltétlenül alkalmazandók. Ugyanis a választott közeggel szemben a köztörvényhatóság közgyűlésének az újólagos megválasztatás lehetősége által meg van adva az, hogy ott, a hol a fegyelmi büntetést igazságtalannak, meg nem felelőnek, személyes és politikai okok által befolyásoltnak tekinti, a megválasztás ténye által ennek kifejezést adjon és azon erkölcsi és anyagi elégtételt szolgáltassa a tisztviselőnek, a mely a kinevezett tisztviselővel szemben, ha ugyanezen indokok és körülmények forogtak fenn, meg nem adhatók. II. A fegyelmi eljárásnak alapját a fegyelmi jogot gyakorló hatóságok szervezete képezi. Ezek összeállítása magának az eljárásnak biztosítéka, a melynek végre is egyes egyedüli czélja csak az 46
