Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)

Végh Arthur: Lachaud védőbeszédei [28., 1886]

24 ő egyetlen, legjobb barátja s erre így kiállt föl Lachaud : «Szívünk igen jól tudja, kit szeret és kit nem szeret. A világ összes állam­ügyészei kétségbe vonhatják vonzalmamat s szívem azt súgja, bogy ők mindnyájan tévednek.» Eeadlayt, a nyavalyatörésben szenve­dett, szerencsétlen fiatal embert úgy állította oda, mint a kinek okvetlenül meg kellett magát ölnie, mert forró szerelme viszon- zott volt ugyan, de az anya tilalma áthághatlan akadályt képe­zett. Eá mutatott arra, hogy Eish Allah gazdag és lovagias ember, a kiről föltenni is képtelenség, hogy egy pár nyomorult 1000 frankért azt ölte volna meg, a kit édes gyermekeként szeretett. Az esküdtek mélyen megvoltak hatva s ezt a hatást az elnök se ingathatta meg, mert tudvalevőleg a belga törvény régen eltö­rölte az elnöki résumé-t. S így történt, hogy Eish Allah föl lett mentve. Pedig a dolog úgy áll, hogy a bírák fölmenthették volna mert a bűntény, minden kétséget kizárólag nem volt beigazolva; de az esküdtek bízvást elítélhették volna, mert valószínűvé volt téve, hogy az öngyilkosság kizárásával, Osman kebelbarátja, Eish Allah volt a gyilkos. De hagyjuk el ismét a fenyítő törvényszék idegfeszítő szín­terét s lássunk újra egy civilis ügyet, mely azonban szintén nem nélkülözi a drámai érdeket. Chateaubriant Alfons az iránt folyamodott a törvényszékhez, hogy apját és anyját, monomania czímén, helyezzék gondnokság alá (interdictio). Azt adta elő, hogy szülei gyalázatos és képtelen magavisele­tét tanúsítottak vele és testvéreivel szemben s hogy ezen maga­viseletük jele elméjük megfogyatkozásának. Az apa és anya tagad­ták a vád alaposságát s gyermekeiknek hasonló ocsmányságokat lobbantottak a szemükre. A szülők ez időben már aggastyánok voltak s a nekik imputált cselekmények gyermekeik kis korára lettek visszavezetve. A Chateaubriant család, egész Vendéeban, egyike volt a legelőkelőbbeknek s a legtiszteltebbeknek. Az öreg gróf Chateau- briant-nak 9 gyermeke volt: kettő zárdaszüz lett s a többi hét a lehető legrendetlenebb életet folytatott. Folytonosan czivakodtak szüleikkel, a kiket Lachaud védelmezett s azzal kezdte, hogy ez a per hála Istennek, példátlan s az annalisokban annak demon­strálására lesz megőrizve, hogy vakmerőség és kapzsiság mire 24

Next

/
Thumbnails
Contents