Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Galamb István: Az örökség birtokbavételének főelve a magánjogi törvénytervezetben [31., 1886]
Ifi Az eljárás ezen különbözőségét magával hozza az örökségnek és hagyománynak azon különböző természete, hogy míg az öröklés rendszerint törvényen vagy kivételes családi érdekek rendezését czélzó végrendeleten nyugodván, s ez a hivatott örökösök előtt jobbára ismert dolog lévén — igényeik fölötti őrködés és tevékenység magukra az örökösökre bízvást hagyható: addig a hagyomány minden esetben végrendeleten, s a hagyományozó kivételes intézkedésének alig sejthető indokain alapulván, s a birtokba jutott örökös által könnyen eltitkolható lévén — a hagyományosi igények biztosítása hatósági gondozás tárgyát méltán képezi; s a hatóságnak vagy a hagyománynyal kötelezett örökösnek ez iránti tevékenységében az ipso jure önhatalmú birtokbavételi elvet lehetetlen fölismernünk. Ezekhez képest a tervezet indokaiban az ipso jure hangoztatott elvének nem méltó hely jutott. A jelen értekezés főképen az örökség birtokbavétele körüli főelv bírálatával foglalkozván, a tervezet egyéb mellékes s esetleg alkalmas intézkedéseire ezúttal nem reflectálhat, mert ezeknek irányát csakis a főelv szabhatja meg. Az ipso jure öröklés elvének következményei tekintetében pedig elégséges lenne ezeknek jelenleg is érvónybenlétére s a gyakorlati alkalmazás akadálytalanságára hivatkoznunk és csak a gyakorlatból fölhozható lényeges kifogásokra lehetne döntő súlyt fektetnünk, melyek azonban a tervezet indokolásából feltűnően hiányoznak. És elvégre valamely hatályban levő jogintézménynek mellőzése igen megfontolandó dolog, még egy tetszetősebb intézmény kedvéért is; mert hasonló mélyreható intézmény nem olyan, mint a ruha, mely idővel elavulván, újjal fölcserélhetö. Az örökség ipso jure birtokbavételének jogelve évszázados érvényében már — úgy szólván — a nemzettest vérévé vált, s a vér megújításának legkétségesebb módja az, midőn idegen vagy mesterségesen készült vérrel akarnak a fölismerni vélt bajon segíteni. A tudomány nemzeti alapon való fejlesztésének szüksége sok oldalról lett hangoztatva, s a jogegyenlőségnek az 1848-iki törvényekben érvényre jutott eszméjéből sem következtethető, hogy minden eddigi törvényeinket félredobjuk. Állami reconstructiónk nem tabula rasan készül, s nem is 194
