Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Galamb István: Az örökség birtokbavételének főelve a magánjogi törvénytervezetben [31., 1886]
и kosi nyilatkozatot adni vagy az örökjogot vitássá tenni — ezzel elkésett s csak rendes peruton boldogulhat az önhatalmú foglaló ellen, ki a birtokbavétellel még akkor élt, midőn az örökjog még nem volt vitás. A tervezetben az örökség birtokbavétele körüli alapelvek összezavarásának ez legsúlyosabb következménye, s a tervezet gyakorlatiatlanságának magában véve is csalhatlan próbája az> hogy az örökjog vitássá tételének esetét meghatározni nem köny- nyü, időpontját pedig megállapítani lehetetlen. Sajátságos, hogy a törvénytervezet indokolása szerint a hagyományoknál szakit a nyilatkozat általi szerzés elvével, és épen itt helyén levőnek nyilvánítja az ipso jure elv alkalmazhatóságát azon fölemlített különbség folytán, mert itt nem az örökhagyó jogainak és kötelezettségeinek átszállásáról van szó, a minek mielőbbi kellő tisztázását a feleknek érdekei és a j og- rend követelménye igényli; hanem szó van egyes dolgokhoz vagy jogokhoz való igényről, a mi rendszerint a jogosítottat és kötelezettet érdekli. / Ugyde ezen különbségből az indokolás szerinti következtetést levonni nem lehet, hogy t. i. ennélfogva az ipso jure elv alkalmazásának van helye. Sőt az ipso jure öröklési elvnek itteni alkalmazása ellen mi vagyunk kénytelenek a hasonszerü kifogásokat fölhozni, melyeket a tervezet indokolása az örökség birtokbavételénél fölsorolni jónak látott. Hogyan lehet a hagyománynak azonnal az örökség megnyílta perezéhen ipso jure való megszerzéséről beszélni akkor, midőn a tervezet 395. §-a szerint a hagyományos a hagyományt az örökhagyó halálától számított hat hónap elteltével van jogosítva követelni? Nem üctio-e az, ha azon hagyományosra, kinek nem is sejtett hagyományosi joga az örökhagyó halála után hetek vagy hónapok múlva fölbontofct és kihirdetett végrendeleten alapul, s ki még ezután hetek vagy hónapok elteltével nyerhet a hagyomány iránt értesítést, reá fogjuk, hogy a hagyományt az örökhagyó elhalálozása, tehát az örökség megnyílta perczóben szerezte meg? Nem-e tetézése a fictio- nak, ha azt mondjuk, hogy a hagyományos a hagyományt az örökség megnyíltakor ipso jure megszerezte, de mert őt a hagyomány megtartására nem kötelezhetjük, ha ő egy évi deli192
