Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Galamb István: Az örökség birtokbavételének főelve a magánjogi törvénytervezetben [31., 1886]
13 Ott, a hol az ipso jure birtokbavétel nincs megengedve, mint az osztrák polgári törvényben: a közvetett birtokbavétel a birói átadás az öröklésnek szintén csak második momentumát képezi; de ennek is meg van a maga értelme, mert a kincstár, a hitelezők s a hagyományosok igényeinek előző biztosítása és kielégítése után idővel legalább az örökség birtokához vezet. Azonban a törvénytervezet intézménye ettől is nagyban elüt; mert hogy a megnyílt örökségre nézve az örökös örökjogát érvényesíthesse, ehhez a tervezet nem birói átadást, hanem pusztán nyilatkozatot kíván azon föltevéssel, hogy az örökösi nyilatkozat által az örökség már megszereztetik. S épen itt van az indokolás nagy tévedésben; mert az örökség megszerzéséhez tény, birtokbavétel kívántatik, ennek nem kell szükségkép összeesni az örökhagyó elhalálozásának pillanatával, a minthogy a tervezet nyilatkozata nem esik össze. A szerzési tény kelléke megvan úgy az örökség birói átadásának rendszerénél, mint az örökség ipso jure birtokbavételénél ; azonban a nyilatkozat általi birtokbavétel vagyis az örökségnek nyilatkozat általi megszerzése oly képzelt dolog, melyet egy más oldalróli tényleges birtokbavétel nevetségessé tehet. Ezekből látható, hogy a tervezet indokolása az örökösi nyilatkozatnak — midőn ez által az örökség megszerzését képzeli— sajátlan joghatályt tulajdonít; az ipso jure öröklésnek hatályát pedig félreismeri, midőn az örökség megnyíltának, az örökség birtokbavételének s az örökség megszerzésének eszméit összetévesztvén — ez elvtől lehetlenséget követel. Mint említtetett, a tervezet a hsereditatis aditio elfogadott elve daczára megengedi, hogy az örökös az örökség megnyílta után a hagyatéki vagyont, ha az örökösödési jog vitássá nem tétetett, önhatalmúlag birtokba vehesse, s az ily birtokbavételt oly joghatálylyal ruházza föl, mely ellen csak rendes örökösödési perrel lehet segíteni. Most már kérdés, hogy az örökjog vitássá tételének szükségkép az örökség megnyílta idejében kell-e bekövetkezni? s ha még akkor az örökjog vitássá nem tétetett — az önhatalmú birtokbavétel azonnal megtörténhetik-e? Ha igen — mit a tervezet nem ellenez — akkor a szemesebbnek, az első foglalónak áll a világ; mert ha valakinek később áll módjában örö191
