Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)

Galamb István: Az örökség birtokbavételének főelve a magánjogi törvénytervezetben [31., 1886]

n jognak a változott viszonyokkal összhangzásba hozatala oly módon sikerült, hogy ellene lényegesebb tapasztalati kifogást fölhozni a tervezet indokolásának sem állott módjában. Az indokolás legtöbbet foglalkozik annak akadémikus vitatásával, hogy habár az általa ajánlott örökségszerzési elv­nek a nyugvó örökség személyesítése tekintetében fictióra van szüksége : az ipso jure öröklés elve még merészebb fiction alap­szik, midőn az örökségnek megnyílta perczében ipso jure való átszállásáról, továbbá a betek vagy hónapok múlva kihirdetett végrendeleteknél vagy az örökség el nem fogadásának eseteinél az örökségnek ipso jure megszerzéséről van szó. Mindenekelőtt megjegyezve azt, hogy az egyik elvnek ne- táni fogyatkozása a másik elvnek elismert fogyatkozását épen nem menti; a fölhozottakra egyszerűen válaszolbatnók, hogy a jelzett esetekben épen csak azon kényszerhelyzet állhat be, melyet a tervezet is elfogadni kánytelen, hogy t. i. miként az örökség nyilatkozat általi későbbi megszerzésének, úgy a később bekövetkezhető ipso jure birtokbavételnek visszaható erő tulaj- doníttatik az örökség megnyíltának időpontjára. Azonban a téves értelmezéssel szemben szükséges megmagyaráznunk, hogy az ipso jure öröklés elve nem szükségkép az örökség megnyílta perczében érvényesül, s az örökség nem épen annak megnyílta perczében vétetik birtokba; hanem ehhez az örökösnek meg­kívántaié ténykedése később is bekövetkezhetik. Általánosan elismert dolog az, hogy az örökjog az örök­hagyó halála után áll be, vagyis az örökség akkor nyílik meg, természetesen a vélt örökösre nézve, ez akár szándékozik akár nem örökjogát érvényesíteni; csak ezen momentum után követ- kezhetik az örökjog érvényesítésének vagyis az örökség birtokba­vételének második momentuma, mely két momentum együtt képezi az öröklést. S ha ez utóbbi momentum az önhatalmú birtokbavétel által közvetlenül következik be, ekkor nyer alkal­mazást az ipso jure öröklés jogelve, mely külső akadály miatt, például a végrendelet kihirdetésének hiányából, vagy az örökös távolléte miatt halasztást szenvedhet ugyan, de általában meg van adva a lehetőség, hogy ez magánál az örökjognál fogva akár nyomban az örökhagyó halála után tényleg és jogszerűleg érvényesíttethessék. 1U0

Next

/
Thumbnails
Contents