Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Galamb István: Az örökség birtokbavételének főelve a magánjogi törvénytervezetben [31., 1886]
i 6 КД-АЛЛ 6-Ka. & nek megaka sztására, az örökségi vagyon elkallódására, sőt a tetemes eljárási költség, úgy a kincstári, hitelezői és hagyomá- nyosi igények mindent megelőző kielégítése folytán — úgy szólván — az örökségi vagyonnak liquidatiójára vezetnek, épen azon időben, midőn az örökösnek saját hatáskörében legsürgősebb teendője lenne örökségi vagyonának rendezése és megmentése. Hogy az örökjog akadálytalan érvényesülése, vagyis az örökségnek ipso jure öröklési elv szerinti önhatalmú birtokbavétele mellett a kincstári igényeknek megóvása lehetséges, mutatja ez elvre alapított hazai törvényeinknek az újabb nagyra emelkedett forgalom melletti hatályban léte: legalább szó sem emeltetett az államkincstár igénye érdekéből a visszaállított magyar törvények elve és gyakorlati következményei ellen; a hitelezői és bagyományosi igények biztosítására pedig az ipso jure elv mellett is van elég alkalmas mód, mint a hasonelvű több külföldi törvényhozás bizonyítja, ha épen hatályban levő törvényeink e tekintetben kielégítőknek nem bizonyulnának. A törvénytervezet által követett elv tekintetében jellemző, hogy az indokolás az ipso jure öröklés elvének ellenmond, s mégis az örökség önhatalmú birtokbavételét megengedi; az aditio haereditatis elvi álláspontjára helyezkedik, s mégis következményeit, nevezetesen a kötelező bírói átadást nem fogadja el. Pedig, ha a tervezet akár az egyik, akár a másik elvet követné, czélhoz jutna; legalább azok mindegyike tényleges birtokállapot létesítéséhez vezet, — az ipso jure elve közvetlenül, a bírói átadási elv közvetve, de mégis az örökség kétségtelen birtokához. A törvénytervezet ellenben az örökségnek nyilatkozat általi megszerzését rendszerré emelvén, ez által egy egészen új elméletre tett szert. Az eddigi elméletek szerint vagy az önhatalmú birtokbavétel, vagy a bírói átadás útján érvényesült az örökjog, vagyis az örökség birtokbavétele; jövőre a tervezet szerint nyilatkozat útján szereztetik az örökség birtoka, a mi a birtokbavétel vagy birtokbaadás ténye nélkül csakis képzelt birtok lehet. Az osztrák polgári törvénykönyv is súlyt fektet az örökösi nyilatkozatra, de csak a jogczím kimutatása és a végett, hogy ez alapon a bíróság az örököst puhatolja, kinek a hagyatékot 184
