Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Galamb István: Az örökség birtokbavételének főelve a magánjogi törvénytervezetben [31., 1886]
о Eddig terjedő rendelkezéseiben az osztrák törvény sem egyéb, és nem kevesebb, mint az ipso jure öröklés elvének határozott kijelentése; azonban az osztrák törvény további rendelkezéseivel azon jogot, melyet az idézett §§-ok szerint egyik kezével megállapított, a másik kezével az utóbb következő 797. §. által eltörli, mely szerint: «Senkinek sem szabad valamely örökséget önhatalmúlag birtokába venni. Az örökjog a biróság előtt tárgyalandó, és a hagyaték átszolgáltatása, azaz törvényes birtokbai átadása, az által eszközlendő.» Ezen § az előbbi két §-nak egyenes megtagadása, mert már ez értelemben az örökjog többé nem dologbani jog, az örökség birtokbavehetésének kizáró joga; hanem csak dolog- hozi jog, az örökhagyó után maradt hagyaték tekintetében; és e szerint az 53á. §-ban meghatározott örökjog nem az örökhagyó halálával, hanem a hagyaték bírói átadásakor áll be. Az osztrák törvénykönyv utóbb idézett §-a szerinti ezen szembetűnő következetlenség bizonyára nem az örökjog követelménye, mely nem lehet más, minthogy maga a meghatározott örökjog akadálytalanul érvényesülhessen, vagyis hogy az örökség az örökös által szabadon és a törvénynél fogva birtokba vétethessék; hanem igenis idegen érdek, nevezetesen az államkincstár, a hitelezők és a hagyományosok igényei biztosításának érdeke hozta magával a hagyatéknak bírói intézkedés tárgyává tételét, s ez szükségesnek tűnhetett föl azok előtt, kik az örökségnek önhatalmú közvetlen birtokbavételében azon érdekek veszélyeztetését látták. 8 így történt, hogy az örökjog vagyis az örökség birtokbavehetésének joga kivetkőztetett eredeti jellegéből, s az esetenkint előfordulható mellékes érdekek védel- mezése közben az örökösök mindig fenforgó főérdekeinek alárendelt jelentőség tulajdoníttatott, s az így elfajult intézménynek minden terhes következménye az önrendelkezési joguktól megfosztott örökösökre háríttatott. A magánviszonyokra súlyosan nehezedő ezen türhetlen állapot méltán keltette föl az osztrák jogtudósok panaszát; mert csak fölemlíteni is elég a hagyaték kötelező bírói átadása elvének következményeit, melyek a polgárok magánügyeibe hívatlan hatósági beavatkozásra, a hatóságok teendőinek ebből származó túlhalmozottságára, az örökös szabad reudelkezésé183 a
