Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Galamb István: Az örökség birtokbavételének főelve a magánjogi törvénytervezetben [31., 1886]
A MAGYAR JOGÁSZEGYLET 1886. APRIL 17-IKI TELJES-ÜLÉSE. Napirenden van Galamb István-n&k: «Az örökség birtokbavételének főelve a magánjogi törvénytervezetben» ez. felolvasása. I. Az örökség birtokbavétele körüli törvényalkotásoknak eddig két irányadó elvét ismertük, nevezetesen az örökség ipso jure birtokbavételének elvét, melyet hazai törvényeink is ős időktől fogva követtek, és az örökség bírói átadásának elvét, mely az osztrák polgári törvénykönyvben jutott teljes érvényre s mely időkori érvényéből nálunk sem ismeretlen. A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének az öröklési jogot tárgyazó s már szaktanácskozmányon keresztülment része azonban szakított hazai törvényeink eddigi elvével, s egészben az osztrák törvénynek ellenkező elvét sem tévén magáévá: új elv — az örökség nyilatkozat általi megszerzésének elve részére szándékozik a törvényhozást megnyerni. Ezen elvnek helyességéről s az erre alapított törvénytervezet életrevalóságáról csak üjabban volt szerezhető kellő tájékozás, miután a már 1882. évben megjelent törvénytervezetnek e részbeni fölvilágosító indokolása csak újabban 1885 ben tetetett közzé. Időszerű tehát a szakköröknek e tárgybani nyilatkozata; sőt ha tekintetbe veszszük, hogy az örökség birtokbavétele nemcsak magának az örökjognak lényeges alkatrészét, hanem egyszersmind az örökösödési eljárásnak főfeladatát képezvén — az egymástól alig elkülöníthető anyagi és alaki jogszabályok egyikének változtatása szükségképen maga után vonja a másik1* 181
