Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)

Balogh Jenő: A Delictum Collectivum és a szokásszerű és üzletszerű bűncselekmények tana [30., 1886]

55 tice hasznavehetetlen azon ismérv, hogy az illető bűncselek­ménynek a tettes jellemével oly szorosan össze kell forrnia, hogy ő azt minden nagyobb tépelődés és fontolgatás nélkül minden kínálkozó alkalommal elkövesse. Eltekintve attól, hogy az elhatározás nagyobb, vagy kisebb gyorsasága a tettes vér- alkatától és meg nagyon sok mellékkörülménytől függ, ennek létrejövetele tökéletesen belső mozzanat, melynek gyorsaságát vagy lassúságát nem egykönnyen lehet fölismerni. Egy jeles osztrák criminalista Herbst (Handbuch I. köt. 368. 1.) csak akkor látja a szokásszerű lopást fenforogni, ha a tettes minden kínálkozó alkalommal, minden különös indok nélkül lopásokat követ el. Ez az ismérv azonban annál kevésbé fogadható el, mert ha valóban fenforogna, a tettesnél létező kóros állapotra mu­tatna.66 De a szokásszerű tolvajokról már azért sem lehet állí­tani, hogy minden indok nélkül követik el a bűncselekményt, mert a lopás nyeremenyvágyból szokott véghez vitetni s a tol­vajok nem pusztán azért szoktak lopni, hogy lopjanak, hanem, hogy abból hasznuk, előnyük is legyen. — Nem kielégítőbbek azon ismérvek sem, melyeket a judi­catura szokott a szokásszerűség megállapíthatása czeljából fel­állítani. Az osztrák legfőbb itélőszék több ítéletében a Herbst által is fölhozott és ép most czáfolt definitiót fogadta el s a szokás- szerűség megállapításánál különös súlyt helyezett az ismétlések számára és gyorsaságára, valamint arra, hogy a tettes a lopáso­kat nem a szükség által kényszerítve követte el. Egy a wolfenbütteli íőtörvényszek áital elbírált ügy — (szokásszerű csábítás) — tárgyalása alkalmával az államügyész arra helyezte a fősúlyt, hogy a vádlott mindkét ízben teljesen egyformán, chablonszerűleg cselekedett. A strassburgi egyetem jogi kocának egy véleménye abban látja a jellemző ismérvet, hogy a tettes ugyanazon helyzet visz- szatérésénél minden bővebb reflexio nélkül gyakrabban ugyan­azt cselekszi.67 Mindezek azonban nem alkalmasak általános ismérvül szolgálni, mert az elkövetés chablonszerűsége, a reflexio gyor­sabb vagy lassúbb volta nagyon is a bűncselekmény mellék­139

Next

/
Thumbnails
Contents