Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)

Balogh Jenő: A Delictum Collectivum és a szokásszerű és üzletszerű bűncselekmények tana [30., 1886]

Az általunk ismert ítéletek közül, a vonatkozó törvények sorrendje szerint, a kővetkezőket emeljük ki:

A) Ad 1874 : XXXIV. t. ez. 39. §.

1. A budapesti kir. tábla 1880. évi 18,453. sz. a. kelt ítéletével K. Lajost, ki üzletszerű zugirászattal volt vádolva, azon okból mentette föl, mert «azon e‘gyes eset, mely a panasz tárgyát képezi, a tiltott foglalkozás ilynemű üzletszerűségét meg nem állapítja» (közöltetett Bűnt. Jog Tára I. köt. 72. 1.).

2. Ugyané fölfogást emelte érvényre a budapesti kir. tábla

V. Pál városi írnok bűnügyében, ki ellenében beigazoltatott az, hogy L. József részére az árvaszékhez egy, és a telekkönyvi hatósághoz két beadványt készített és ezen beadványok készítéséért 17 irtot követelt, sőt az ezen összegből hiányzó 5 írtért nevezett L. József ellen pert is indított.

A pécsi kir. járásbíróság üzletszerű zugirászat miatt elitélte vádlottat, de a budapesti kir. tábla — melynek Ítélete ellen az 1883 : VI. t.-cz. 7. §-a szerint további felebbezésnek nincs helye — fölmentő ítéletet hozott, mert «a beadványok egy fél érdekében, egy ügyben készíttetvén, vádlott eljárásában az üzlet- szerűség teljesen hiányzik.» (1885 ápril 20-án 10,575. sz. alatt közöltetett B. J. Tára XI. köt. 144. 1.)

Fennebb már megkisérlettük kimutatni, hogy az üzletszerűség fenforgását sem a megkárosított személyek többségének, sem a több esetnek hiánya nem zárja ki, mert ennek jellemző ismérvét nem a többszöri elkövetés, hanem a tettesnek azon elhatározása képezi, hogy ő az illető bűncselekményt állandó keresetforrás nyerése czéljából többször ismételni fogja. Nem mondjuk, hogy a fenti esetekben el kellett volna marasztalni a vádlottakat az üzletszerű zugirászatban, — mert ezen kérdés eldönthetése czéljából az ügyek részleteit kellene ismernünk, — csak azt kívánjuk hangsúlyozni, hogy a kir. tábla által fölhozott indok semmi esetre sem olyan, mely eo ipso igazolná az üzlet- szerűség teljes hiányát, hanem ennek igazolhatása czéljából azt kellene vizsgálni, forog-e fenn vádlottnál nyerészkedési ezélzat és ismétlési szándék.

B) Az 1879 : XL. t. -ez. által fölállított üzletszerű kihágásokra vonatkozólag, mivel ezek meglehetős gyakran jönnek elő, számos ítéletet hozhatunk föl.

42

126