Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Balogh Jenő: A Delictum Collectivum és a szokásszerű és üzletszerű bűncselekmények tana [30., 1886]
25 alapján még nem lehet megállapítani az üzletszerűséget. Hisz ismétlési szándék, kapcsolatban a nyerészkedési czélzattal. Ha teh'ál'aleft'és dolűsában é két utóbbi elem a többszöri elkövetés daczára nem constatálható, fel nem ismerhető, úgy nem is állíthatjuk, hogy üzletszerűség forog fenn. Másrészt viszont lehetséges az, hogy a háromszori elkövetés az üzletszerűség megállapításához nem szükséges. Lehetséges ez azért, mert a bíró akár a tettes beismerő vallomásából (a mi ugyan ritkán fog megtörténni, de absolute még sincs kizárva), akár pedig a bűncselekmény elkövetésének mellékkörülményeiből néha már az első vagy második elkövetés alapján egész biztossággal consta- tálhatja, hogy üzletszerűség forog fenn. Helytelennek és következetlennek tartjuk részünkről azt, hogy a biró épen az üzletszerűségnél köttessék a bizonyítékok mérlegelése tekintetében bizonyos föltételekhez. Helytelen ez nézetünk szerint azon okból, mert az üzletszerűség gyakran ezen legalis feltételek fenforgása nélkül is létezni fog s ekkor a biró saját jobb meggyőződése ellenére lesz meggátolva abban, hogy a tettes nagyobb gonoszságát kellő szigorral sújthassa. De ez intézkedés másrészt következetlen is, mert ha a modern büntetőjogban a biró a bizonyítékok mérlegésében semmi más korláthoz, mint saját meggyőződéséhez kötve nincs, mivel sem indokolható, hogy miért hozzuk be itt a legalis bizonyításnak egy új nemét, mely legíölebb arra fog szolgálni, hogy a materialis igazság helyett az alaki igazság jusson uralomra. Nézetünk tehát oda concludál, hogy a törvényhozás mellőzze mindazon prtesumtiokat, melyek az üzletszerűség megállapíthatása czéljából felállíttatni szoktak, s a bírót jogosítsa fel arra, hogy akár á tettes-, akár a vádlott-társak, vagy a tanuk vallomásából, akár pedig a bűncselekmény elkövetésének mellékkörülményeiből szabadon, saját meggyőződése szerint megállapíthassa az üzletszerűséget. De határozottan meg kell kívánnunk másrészről azt, hogy az ismétlési czélzat létezése minden egyes bűncselekményre nézve külön beigazolva legyen. — Hogyha ugyanis a tettes valamely bűncselekmény üzletszerű elkövétéseért egyízben már büntetve volt s ugyanezen delictumot később újból elkövette, teljesen téves 109
