Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Balogh Jenő: A Delictum Collectivum és a szokásszerű és üzletszerű bűncselekmények tana [30., 1886]
nevezett «Habitual Criminal Acts», mely azonban a modern elveknek meg nem felelő intézkedéseket tartalmaz, így elrendeli azt is, bogy valamely bűncselekmény másodszori elkövetése esetén a szokásszerűség vélelmeztetik. A jelentékenyebb újabb törvényjavaslatok közül az osztrák (1874) az üzletszerűséget (277. §. 2. bekezdés), az olasz (1878. évi MANCiNi-féle) pedig a szokásszerűséget (467. §.) az orgazdaságnál minősítő körülmény gyanánt említik fel, egyéb ide vonatkozó intézkedést azonban —- legalább tudtunkkal — nem tartalmaznak. Sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonít a szokás- és üzlet- szerűségnek az új orosz törvényjavaslat, melynek 56. §-a szerint, ha a bíróság az ítéletben kimondja, hogy a vádlott több hasonnemű bűncselekményben bűnös és ezeket szokás- vagy üzletszerüleg követte el, úgy a büntetést a halmazaira nézve felállított szabályok szerint fokozhatja, még pedig a legsúlyosabb büntetés legmagasabb mértékéig, a pénzbüntetés pedig kétszereséig emelhető, vagy a határozott ideig tartó szabadság- vesztés büntetés tartama meghosszabbítható.81 A fenti összeállítás, azt hiszszük, elég szóló bizonyítékául szolgál annak, hogy nem túloztunk, midőn azt állítottuk, hogy az általunk vizsgált tan tekintetében még a modern törvényekben sem léteznek átalánosan elfogadott elvek. S ha megengedjük is azt, hogy épen a szokás- és üzletszerűség tanának törvényhozási szabályozása tekintetében kevesebb azonos intézkedés és több eltérés létezhetik a különböző büntető törvények közt, és pedig azért, mert ezen fogalmaknál az illető állam specialis viszonyai s nemzeti és helyi különbségek és sajátságok is eltérő szabályozást igényelhetnek: mindamellett részünkről hajlandók vagyunk a most ismertetett lényeges eltérések fő okául azt a körülményt tulajdonítani, hogy a szokás- és üzlet- szerűség tana még teljesen tisztázottnak épen nem mondható. Ennek magyarázatául szolgál részben az is, hogy a kérdés irodalma egyátalán nem gazdag. Az egyes tan- és kézikönyvekben a legkülönbözőbb helyeken32 pár szóval szokták a szokás- és üzletszerűség fogalmát lehető röviden fölemlíteni. Önálló és részletesebb fejtegetésükre csak a franczia és ál 105
