Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Balogh Jenő: A Delictum Collectivum és a szokásszerű és üzletszerű bűncselekmények tana [30., 1886]
22 német criminalistáknál találunk, kikhez még a szokásszerűség tana tekintetében az olaszok közül Carmignani-I kell említenünk. A német büntető jogászok közül részletesebben foglalkoznak e kérdésekkel Feuerbach, Henke, Oppenhoff, Hugo Meyer és Hälschner, a nélkül azonban, hogy azt minden oldalról fejtegetés tárgyává tennék. Legkimerítőbb tárgyalását nyújtják azonban a szokás- és üzletszerűség tanának Dochow és Lilienthal fennebb idézett jeles monograpbiáikban. Mindkét szerző alaposan és nagy tudományos apparátussal tárgyalja a kuszáit és vitás kérdésektől hemzsegő anyagot, s kivált Dochow, ki az úttörés munkáját végezte, s kinek műve a nála megszokott mély kutató szellemre és éles ítélő tehetségre vall, nagy érdemeket szerzett a bonyolult tan tisztába hozatala körül; mig Lilienthal főleg azért emelendő ki, bogy a delictum collectivum kérdését kiválóan beható fejtegetés tárgyává teszi. Méltó helyet foglal el e két jeles monographia mellett WAHLBERG-nek — alább egyenként felsorolt — számos értekezése, melyek a szokásszerűség tanának igen alapos revisióját tartalmazzák. Wahlberg, ki a szokásszerűség tana tekintetében valóban mint úttörő működött, nemcsak kitüntette az eddig elfogadott elvek helytelenségét, hanem első felállítója gyanánt tekintendő azon újabb iránynak, mely a szokásszerű gonosztevők és visz- szaesők számának egyes államokban való jelentékeny növekedése folytán, ezek ellenében specialis törvényhozási intézkedések tételét kívánja. Ez újabb irány követői közt jelentékeny helyet foglal el az olasz 'positiv iskola, melynek ide vonatkozólag kifejtett s alább részletesen ismertetett nézetei azonban még nagyon hézagosak. Egyátalán részünkről azon meggyőződésben vagyunk, hogy a szokás- és üzletszerűség tanának teljes, alapos kifejtése még a jövő feladatát képezi. Ha a jelen igénytelen dolgozatnak sikerült ezen, még a külföldi jogirodalomban is kevéssé tárgyalt tan tisztázását csak egy lépéssel is előbbre vinni, vagy legalább sikerült az impulzust megadni e tan újabb vizsgálatára, úgy czélunk teljesen elérve van. 106
