Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Balogh Jenő: A Delictum Collectivum és a szokásszerű és üzletszerű bűncselekmények tana [30., 1886]
18 franczia és belga) csak a szokásszerűséget ismerik. De még azok is, melyek mindkét fogalmat acceptálták, igen fontos részletekben teljesen elütnek egymástól. Némelyek csak mint minősítő körülményt ismerik e fogalmakat, mások mint tényálladékhoz tartozót; azaz az illető delictumot csak akkor tartják büntetendőnek, ha az szokás- vagy üzletszerűen követtetett el; egyesek meghatározzák, mely esetben szabad a bírónak szokás- vagy Üzletszerűséget megállapítani, más törvények ellenben ezt teljesen a biró szabad megítélésére bízzák. S nem is említve a részletekben található eltérést — alig van két törvény, mely a szokás- és üzletszerűség tekintetében megegyezne abban, hogy mily delictumoknál kell ezekre vonatkozólag specialis törvényhozási intézkedéseket tenni. A nélkül, hogy a régebbi, hatályukat és jelentőségüket vesztett törvényeket27 egyenként ismertetni akarnánk, csak a jelenleg érvényben levő fontosabb büntető codexeknek és nehány nagyobb jelentőségű büntető törvényjavaslatnak a szokás- és üzletszerűségre vonatkozó intézkedéseit tartjuk szükségesnek elősorolni. A mi mindenekelőtt a franczia Code Pénalt és az evvel e tekintetben majdnem teljesen megegyező belga büntető törvényt illeti, ezekre vonatkozólag már fennebb említettük, hogy csak a szokásszerűség fogalmát ismerik és az Üzletszerűségre külön műszavuk nincs is. Megkell azonban jegyeznünk, hogy a hahitudlemenU kifejezés, a mint ez a legjelesebb franczia criminalisták 28 általi értelmezésből is kitűnik, a franczia nyelvben meglehetős tág értelemben használtatik és tulajdonkép úgy a szokásszerű, mint az üzletszerű elkövetést jelenti. Ez a kettős jelentmény másrészt annak jelét is képezi, hogy a franczia és belga jog még nem jutott el e két fogalom praecis megkülönböztetéséig. Evvel szemben a szardíniái büntető törvény, — melynek egyébként a franczia Code Pénal szolgált mintául — ez utóbbitól annyiban eltér, hogy 436. §-ában29 fölemlíti az álomfejtésnek («indovinare о spiegare sogni») üzlet gyanánt folytatását, mint a büntethetőség föltételét s így az üzletszerűség fogalmát is ismeri. a) A most idézett törvények intézkedéseit egyenként vizs102
