Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)

Balogh Jenő: A Delictum Collectivum és a szokásszerű és üzletszerű bűncselekmények tana [30., 1886]

19

gálva, azt találjuk, hogy a szokásszerüséget, mint az illető bűncselekmény tényálladékához tartozó körülményt ismerik :

1. a rablók és más erőszakos bűntetteket elkövető gonosztevők számára lakás, menekülési vagy találkozási hely adásának vétségénél («ceux, qui connaissant la conduite criminelle des malfaiteurs exercant des brigandages ou des violences contre la süreté de Г Etat, la paix publique, les personnes ou les propriétés, leur fournissent habituellement logement, lieu de retraite ou de réunion seront punis comme leur complices»). Codr pírnál francain: art. 61. code pénal beige: art. 68. Codice penale: 163. czikk 2. bekezdés;

2. a franczia (art. 275.) és szardíniái (442. czikk, 2. bekezdés) büntető törvények a munkaképes egyének koldulásánál;

3. a franczia (art. 334.) és belga (art. 379.) Code pénal a csábításnál («quiconque aura attenté aux moeurs en excitant, favorisant ou facilitant, habituellement la débauche ou la corruption de la jeunesse de i’un ou de l’autre sexe au dessous de Tage de vingt-un ans, sera puni»...);

4. az 1807. szept. 3-káról és 1850. decz. 19-kéről kelt franczia törvények, valamint a code pénal Beige 494. czikke az az mánál;

ü/TrCöde Pénal Beige 308. czikke a tiltott kézi zálog köl- csönüzleteknél (ceux qui portent habituellement des effets au bureau du mont-de-piété pour autrui et moyennant retribution ou qui achetent habituellement des reconnaissances du-mont- de-piété»).

b) Az 1852. évi osztrák büntető törvény a spofásszerííséaet, minősítő körülmény gyanánt állítja fel a) a lopásnál (176. §. f^jrfjnt)', b) a csalásnál (203. §.), c) a verekedésnél (412. §. «Baufer von Gewohnheit»); végre d) a részegség kihágásánál (524. §.) «eingealterte Trunkenheit»). Tényálladékhoz tartozó körülmény gyanánt szerepel a szokásszerűség a koldulásnál (517. §.).

Ellenben az üzletszerűség, mint tényálladékhoz tartozó körülmény fordul elő az osztrák codexben a fajtalanságnál (509. §.), valamint a csábításnál (512. §. b pont.)30

c) A nemei— büntető törvényhozásnak a szokás és üzlet- szerűségre vonatkozó intézkedései meglehetős complicáltak és

2*

103