Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Balogh Jenő: A Delictum Collectivum és a szokásszerű és üzletszerű bűncselekmények tana [30., 1886]
de az a körülmény, hogy az általuk felállított tanok még meglehetős fejletlenek, hogy kiindulási pontjuk téves s hogy sem a szokásszerüség és a bűnismétlés, sem ez utóbbi és a visszaesés közt a határvonalat nem húzták meg elég élesen, azt eredményezte, hogy a szokásszerüség tanának elvei a tisztázás helyett még jobban összezavartattak. Az olasz practicusok ugyanis a szokásszeriíséc/ megállapításánál a bűncselekmény subjectiv oldalának teljes mellőzésével, egyedül objectiv szempontokból indultak ki, és szem elől tévesztvén a valódi lényeget, a cselekmény belső elemét: a tettes akaratát; egyedül külsőségekből vélték megállapíthatónak a szokásszerűséget. Szerintük ugyanis szokásszerüség forog fenn, mihelyt valamely tettes ugyanazon vagy hasonnemű delictumot kétszer21 vagy háromszor elkövetett.22 Egyéb kelléket fel nem állítottak, legfölebb még azt kivánták, hogy az egyes cselekmények ne «continue» (mert ekkor delictum continuatum jön létre), hanem <iinterpolatis temporibus» legyenek elkövetve. Ily körülmények közt azután nem csodálhatjuk, hogy a középkori jogászok nem tévén elvi különbséget szokásszerüség és bűnismétlés közt, ezeket egymással, valamint a szokásszerűséget a visszaeséssel, teljesen összezavarták. Egy másik hibája a szokásszerüségre vonatkozó tanaiknak, hogy a consuetudo delinquendit a javíthatatlanság jeléül tekintették s így azt mint büntetést fokozó körülményt vették figyelembe. Nem elégedve meg tehát azzal, hogy szokásszerüség esetén a büntetés mérvét emelték, más, súlyosabb büntetési nemre tértek átj3 sőt később azt a teljesen indokolatlan és téves prassumtiót vették alapul, hogy azon egyén, ki ugyanazon vagy hasonnemű bűncselekményeket többször, bizonyos meghatározott számban követi el: javíthatatlan, s mint ilyen, hogy teljesen ártalmatlanná tétessék, halállal büntetendő.24 III. A középkori olasz jogászok most vázolt tanai jelentékeny befolyást gyakoroltak Németországban is. Ennek a felfogásnak következménye azután az V. Károly-féle büntető tör-... vény (Constitutio Criminalis Carolina, Peinliche Halsgerichts- ordnung) Г62. §-nak azon híres és sok vitára okot szolgáltató intézkedése, hogy a harmadízben elkövetett lopás halállal büntetendő. 99 15
