Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Balogh Jenő: A Delictum Collectivum és a szokásszerű és üzletszerű bűncselekmények tana [30., 1886]
7 a folytatólagos bűncselekménynél minden egyes elkövetett delictum еду-еду bevégzett egészet képez és mindezek csak a sértett jogszabály azonossága, az elhatározás egysége, a continuitas (s végre személy elleni bűncselekményeknél a sértett személy egysége) által lesznek egy egészszé, egy büntetendő cselekménynyé összefűzve, addig a delictum collectivumnál a tettes cselekményei magukban véve nem képeznek még delictu- mot, hanem okvetlenül szükséges a collectiv delictum tény- álladékához az, hogy a tettes ugyanazon bűncselekményt több ízben, esetleg bizonyos meghatározott számban kövesse el, mert Míg tehát a folytatólagos bűncselekménynél teljesen indifferens az, hogy a tettes egyszer vagy többször követte-e el a kérdéses delictumot, mert mindkét esetben bevégzett büntetendő cselekményért lesz büntetendő s a büntettek vagy vétségek többsége legfölebb csak súlyosító körülményül fog figyelembe vétetni: addig a collectiv delictumnál épen a bűntettek vagy vétségek bizonyos száma képezi a delictum constitutiv elemét s az egyes cselekmények, melyekből a collectiv delictum alakul, magukban véve vagy egyáltalán nem, vagy legalább nem oly mérvben büntethetők, mintha több Ízben, bizonyos meghatározott számban jönnének elő.10 További különbség a collectiv és a folytatólagos bűncselekmények közt, hogy utóbbiaknál okvetlenül megkivántatik az elhatározás egysége, holott ez a delictum collectivumnál nem is fordulhat elő; azonkívül, hogy a folytatólagos bűncselekmény egy lényeges kelléke: a continuitas (vagyis az, hogy az egyes bűncselekmények ugyanazon bűnös elhatározás folytatólagos kivitele gyanánt jelentkeznek) a collectiv bűntetteknél ki van zárva; végül, hogy számos delictumnál, melyek gyakran folytatólagosan követtetnek el, delictum collectivum létre sem jöhet.11 Minthogy tehát a H.\us-féle definitio oly büntetőjogi alakzatokat von a collectiv bűncselekmények körébe, melyek ide semmikép sem tartoznak, s ezenkívül, vagy jobban mondva, épen ezáltal a collectiv delictum fogalmát és tanát nem hogy tisztázná, hanem még bonyolultabbá teszi: ezt határozottan elfogadhatlannak, tévesnek kell minősítenünk. különben delictum nem létesül.9 Hl
