Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Balogh Jenő: A Delictum Collectivum és a szokásszerű és üzletszerű bűncselekmények tana [30., 1886]
8 A második, Hefftek által felállított és általánosan elfogadott definitióból2 * * * * * * * * * 12 kitűnik az, hogy a collectiv bűncselekmény egy egészen sajátszerü alakzat, mely a büntetőjogi beszámítás rendes szabályaitól teljesen eltér. És pedig nemcsak annyiban, hogy itt a tettes, daczára annak, hogy több Ízben követte el ugyanazt a cselekményt, mégis csak egy delictumért lesz büntetve; hanem a tekintetben is, hogy itt a tettes csak akkor bün- tettetik, ha ugyanazon bűncselekményt Jobb ízben követte el. Az a sajátszerűség és — nézetünk szerint — az a teljesen helytelen és indokolatlan következetlenség jön itt elő, hogy az egyes bűncselekmények külön-külön véve nem büntethetők, esetleg még akkor sem büntettetnek, ha kétszer vagy háromszor követtetnek el, ellenben, ha négyszer vagy ötször követi el a tettes ugyanazt a cselekményt, akkor az — büntetendővé válik, s ekkor az elkövetett több bűncselekmény egygyé foglaltatván össze, ily módon több nem tiltott cselekményből lesz egy büntetendő cselekmény. Minthogy pedig ily értelemben a collectiv bűncselekmények alatt épen a szokásszerü, iparszerű és üzletszerű bűntetteket, vétségeket és kihágásokat szokták érteni, — hogy a delictum collectivum fogalmának helyessége és szükségessége felett nyilatkozhassunk ; s hogy felelhessünk arra a kérdésre: képeznek-e valóban a szokásszerű, iparszerű és üzletszerű bűncselekmények collectiv delictumot; e czélból vizsgálnunk kell először a szokásszerűséget, iparszerüséget és üzletszerűséget általában. 2. §. Szokásszerűség, iparszerűség és üzletszerűség. Eégi tapasztalat bizonyítja, hogy a bűncselekmény elkövetése valamely egyén életében nemcsak elszigetelt jelenséget képezhet, hanem az illetőnek természetével, jellemével szorosan összeforrhat. Azon különböző keresetforrások közt, melyeket az ember megélhetése czéljából választani szokott, egyeseknél, a társadalom egy egész osztályánál: az úgynevezett üzletszerű gonosztevőknél ott szerepel bizonyos bűncselekmények rendes, állandó elkövetése is. Azonkívül bizonyos, hogy az emberi jellem alakulására ható két hatalmas tényező: a gyakorlat és a szokás, könnyen vezethet a bűncselekmények többszöri elköve92
