Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
Plósz Sándor: A polgári peres eljárás reformja [15., 1883]
elintéztetnek. Ilyenek hiányában vagy elutasításuk esetében felolvassa ellenkérelmét. Úgy a kereset, valamint az ellenkérelem a bíróságnál írásban leteendők. Ha a per a perfelvételi határnapon meg nem jelenés alapján hozott ítélettel, pergátló kifogás folytán történt beszüntetéssel, elismeréssel, egyességgel vagy lemondással el nem intéztetik, a bíróság az érdemleges tárgyalásra egy rendszerint 30 napra eső határnapot tűz ki. (Ha a felek készek és van idő, rögtön is lehet tárgyalni, és sürgős ügyekben rövidebb határnap tűzhető.) A tárgyalási időközben váltatnak az előkészítő períratok, melyek a bíróságnál is leteendők. Felperes a tárgyalást rendszerint már idézőlevelében előkészítette. Alperes arra a tárgyalási időköz első két harmadában tartozik nyilatkozni. További új tényállítások, bizonyítékok és kérelmek az ellenfél ügyvédjével idejekorán, azaz oly időben közlendők, hogy az magát még a tárgyalás előtt informáltathassa. Az előkészítés elmulasztásának sanctiója a költség-megtérítés, ha tudniillik e miatt a tárgyalás elhalasztása válik szükségessé. Ezután következik az érdemleges szóbeli tárgyalás, természetesen kötelező erejű bizonyítási ítélet nélkül. A meg nem jelenés következménye : a perfelvételi határnapon felperesi-e nézve az idézés föloldása és költségmegtérítés , alperesre nézve marasztalás az idézőlevéllel közölt kereseti kérelem értelmében, mely ellen ellentmondásnak, oppositionak van helye; az érdemleges tárgyaláson mindkét felre nézve érdemleges ítélet a megtartott szóbeli tárgyalás alapján. Ez utóbbi esetben a mulasztás általános következménye, tudniillik a praeclusio mellett, a mulasztó féllel előzetesen közölt szóbeli tényállítások beismerteknek tekintendők, a mi az érdemleges tárgyalás folytatásának elmulasztása esetében oly- kép alkalmazandó, hogy a korábbi tárgyalások eredménye, a mennyiben az a jegyzőkönyvben, vagy a jegyzőkönyvhöz meg van állapítva, vagy a mennyiben a bíróság által egyébként megállapítható, figyelembe vétetik. Az érdemleges tárgyalás elmulasztása esetében igazolásnak és fellebbezésnek van helye. Az eljárás, a mint e vázlatból kitűnik, két fő szakra oszlik : úgy mint a perfelvétel és az érdemleges tárgyalás szakára. E caesura, mely a classikus római pernek kiváló jellemvonását képezi, az újabb törvényhozási munkálatok közül különösen az 12
