Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)

Plósz Sándor: A polgári peres eljárás reformja [15., 1883]

osztrák javaslatban található föl. Uj ez utóbbival szemben a perfelvételi határnap rövidsége mellett az idézésnek tisztán előkészítő jellege, a perfelvételi határnapnak felperes általi kitűzése és az érdemleges tárgyalás előkészítésének a perfelvétel és a tárgyalás közzé utalása.

Az előnyök, melyek e perszervezettől várhatók, a következők. A rövid perfelvételi határnap, melynek rövidségét a felperes által való kitűzés biztosítja, lehetségessé teszi, hogy felperes gyorsan nyerjen makacssági ítéletet, teljes vagy részben való elismerést, e mellett alperest kényszeríti, hogy ideje korán valljon ügyvédet, ki azután az érdemleges tárgyalás alkalmával már nem mentheti magát azzal, hogy felétől az utolsó pillanatban kapta a megbízást és így a tárgyalásra sem maga el nem készülhetett, sem azt elő nem készíthette, a mi Németországban, hol az első terminus a törvényes egy hó helyett gyakran 3 hóra tűzetik ki, sokszor előfordul. A bíróságra előny, hogy az ügygyei a tárgyalási naplóba való bevezetéstől eltekintve nem kell foglalkoznia. A perfelvételi napoknak tárgyalásokkal való túltömöttségétől pedig nem kell tartanunk, mert a perfelvételi tárgyalás anyagának korlátoltsága mellett egy ülésben 40—60 ügy könnyen elintézhető, annyival inkább, mert alperes, ki pergátló kifogásaival halasztást nem érhet el, ilyenekkel csak a legritkább esetben fog élni. (A bíróság a pergátló kifogások feletti tárgyalás elhalasztása esetében az érdemleges tárgyalást kitűzheti.) A per ketté osztásának nagy előnye, hogy az első tárgyaláson az érdemleges ügyek a többiek közűi kiválasztatván, a bíróság egyenletes elfog- laltatásáról, a munka beosztásáról gondoskodhatik. Nem fog, vagy legalább nem oly gyakran fog előfordulni, hogy a bíróság egyik napon a kitűzött 10 tárgyalással fél óra alatt elkészül, míg a másik napon csak nehány ügyet tud végezni, a többieket pedig kénytelen elhalasztani. Ilyen vagy hasonló esetek Németországban napirenden vannak. E kettéosztás megközelíti a róle rendszer előnyeit, annak hátrányai nélkül. Az előkészítő íratok váltásának a perfelvétel és az érdemleges tárgyalás közzé utalása feleslegessé teszi az előkészítést, makacsság, beismerés, egyesség, kölcsönös elállás stb. esetében, és a bíróság teendőit is csökkenti, mert az elnököt, és ha az elnök támo13