Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
Plósz Sándor: A polgári peres eljárás reformja [15., 1883]
11 az ítélet meghozatala után írja vagy írassa is le a tényállást, ez ugyanannyi idejébe kerül. A jegyzőkönyv a szóbeli fellebbezési tárgyalás és a novák megengedettsége mellett rövidebb lehetne, a fő dolog csak az lévén, hogy valótlanságok ne írassanak bele. Én mégis helyesebbnek tartanám, ha ezen eljárásban a jegyzőkönyvezés, de az ítéleti tényállás felvétele is mellőztet- nék. Persze ekkor az első bírósági ítélet indokaiban előforduló tényállás sem bizonyíthatna a fellebbezési eljárásban. Ez egyebek mellett biztosítaná az egyes bírósági eljárás szóbeliségét és felesleges munkától kímélné meg a bírót azon számos esetekben, melyekben fellebbezés nem történt. Miután ekként némileg megismertettem elvi álláspontomat, melyet a napirenden lévő kérdésben elfoglalok, szabadjon az előttem szóló tisztelt tagtársunk példája után indúlva, nehány szóval az eljárásnak, melyben én a szóbeliséget megvalósítan- dónak vélném, menetét vázolni. Ez persze csak annyiban tartozik a szóbeliség discussiójához, a mennyiben az eljárás alakítására a szóbeliség is befolyással bír, Csak a törvényszék előtti eljárás némely, jellemző pontjára szorítkozom, nem minden aggodalom nélkül, hogy e vázlatos bemutatás, eszméim érvényesülésének nem lesz épen előnyére. Az idézőlevelet felperesi ügyvéd szerkeszti s miután a tárgyalási naplóba való bevezetés végett a tanácsjegyzőnél bejelentette, a végrehajtó iroda közvetítésével az ellenfélnek kéz- besitteti. Felperesi ügyvéd tűzi ki rendszerint a perfelvételi határnapot is a törvényszék által előre megállapított rendes perfelvételi napok egyikere úgy, hogy a perfelvételi határnap a kézbesítéstől számított, a távolság szerint 8—10—15 napra essék. Ez idézőlevél tisztán előkészítő jelleggel bír, és mint ilyen alperessel a keresetileg érvényesítendő jogot és annak igazolására szolgáló tényeket és bizonyítékokat közli. A perfelvételi határnapon felperes az idéző levélből vagy egy külön iratból (mert az idéző levélben közölt keresethez nincs kötve) felolvassa keresetét, melynek lényeges tartalmát az érvényesíteni kívánt jog és a kérelem előadása képezi. Erre alperes előadhatja netaláni pergátló kifogásait, melyek lehetőleg nyomban
