Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
Imling Konrád: Telekkönyv reformok [25., 1885]
lesz megszüntetni. Ezekre nézve tehát az 55. §. azt proponálja: hogy hatalmaztassék fel az igazságügyminister, «hogy a fen- íorgó akadályok eltávolítása iránt a helyszinelési szabályoknak, továbbá a jelen törvény és a telekkönyvi rendeletek hatályban maradt intézkedéseinek megfelelő alkalmazása mellett intézkedjék». (A javaslat szavai.) Érzi tehát a javaslat és határozott kifejezést is ad annak, hogy a helyszinelési szabályok megfelelő alkalmazása nélkül a telekkönyvet a tényleges birtokállapotnak mindenütt megfelelővé tenni nem lehet. Én meg vagyok győződve, hogy ez nem csak mindenütt nem, hanem a legkevesebb helyen lesz lehetséges, hogy igen kevés község van az országban, hol több vagy kevesebb oly telekjegyzőkönyv nincs, mely a tényleges birtokállapotnak megfelelő telekkönyvi betétté a törvényjavaslatban tervezett módon nem lesz átalakítható. De hát tekintsünk el ettől és tegyük fel, hogy sötéten látok. Mégis mi akadályozza a törvényhozást abban, hogy a helyszínelést, melyet végre is sok helyen kivételesen alkalmazni kénytelen lesz, ne alkalmazza általánosságban szabályként az egész országban, mikor nyilvánvaló, hogy ez által a kitűzött czél biztosan, a legnehezebb körülmények között is elérhető ? A tényleges birtokos vagy egyúttal telekkönyvi tulajdonos; és ekkor a helyszínelés és a törvényjavaslat szerinti eljárás között nincs különbség, a birtokos a betétben tulajdonosként bevezettetik. Vagy nem nyilvánkönyvi tulajdonos ugyan a tényleges birtokos, de teljesíteni képes azon feltételeket, melyeket a törvényjavaslat megkíván arra, hogy a betétek szerkesztésekor tulajdonosnak bevezettessék; és még ekkor sincs az eredményben különbség a két eljárás között; a birtokos itt is mindkét eljárás szerint nyilvánkönyvi tulajdonossá válik; különbséget a kettő között legfölebb abban tehetünk, hogy a javaslat szerinti eljárásban a birtokosnak teljesítenie kell azon feltételeket, melyeket a helyszínelésnél szintén teljesíthetne, de melyek teljesítése tőle itt nem kívántatik. Lényegben és az eredményben tehát a két eljárás csak ott ágazik el, hol a tényleges birtokos által a telekkönyvileg más nevén álló ingatlanra gyakorolt jogoknak ellent ugyan senki sem mond, de a birtokos a telekkönyvben még bejegyzett tulajdonos vagy jogutódjai részéről a 1-2
