Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
Imling Konrád: Telekkönyv reformok [25., 1885]
9 kozat alakjában még megszerezhetők; de el nem engedi a telek- könyvileg bejegyzett tulajdonossal előbb kötött jogügyletről szóló okiratot, mely létre sem jött, mely utólag többé meg nem szerezhető, és melynek hiánya eddig is okozta azt, hogy a tényleges birtokos a telekkönyvi rendelet szabályainak alkalmazása mellett nem lett az ingatlannak nyilvánkönyvi tulajdonosává. Ezen okiratoknak hiányát a javaslat szerint a tényleges birtok nem pótolja; a telekkönyvi tulajdonostól okirat az esetek túlnyomó részében többé nem szerezhető; ennek «igazolt örökösei», kik az átruházásra vonatkozó okiratot szintén kiállíthatnák, többé nem, legalább összességökben többé nem léteznek, vagy mint «igazolt» örökösök hagyatéki eljárásunk elhanyagolt voltánál fogva tán egyáltalában sem léteztek. Megmarad tehát az újonnan szerkesztett telekkönyvi betétben tulajdonosnak ugyanaz a régen meghalt ember, ki a telekjegyzőkönyvben is mint ilyen kisértett; és megmarad mindaddig, míg majd egy másik nemzedék belátván ezen állapot tarthatlanságát, belátván azt, hogy a jogviszonyok mindnagyobb összebonyolítására vezet, a közgazdászati fejlődés idegeinek alákötését jelenti az, ha a nemzeti vagyon tetemes része a jogi forgalomból el van vonva: radikális orvoslathoz fog majd nyúlni, ha csak ideiglenesen is és kényszerűségből, de fel fogja ruházni a tényleges birtokot jogi tekintetben azon hatással, melyet az életben gyakorol ; szóval el fogja rendelni, a mitől mi most oly nagyon félünk és a mit félrendszabályokkal helyettesíteni s elodázni akarunk, az új telekkönyvek szerkesztését, az új helyszinelési eljárást. Igenis, tisztelt Jogászegylet, minél tovább gondolkoztam a kérdés fölött, annál erősebbé vált a meggyőződésem, hogy egyedül az új helyszínelés útján érhetjük el azon czélt, melynél a telekkönyvi betétekben foglalt állapot a tényleges birtokállapottal lehetőleg megegyezik; és hogy egyedül az új helyszínelés szolgálhat helyes kiindulási pontúi ama másik czél elérésére, mely szerint jövőben is a tényleges állapot a betétekben foglalt állapottól huzamosb időre el ne térjen. Én egyébiránt nem képzelek magamnak oly helyszínelést, meljTől a törvényjavaslat azt tartja, «hogy a telekjegyzőkönyvi állapottal teljesen szakítanánk és az A. lapokat kivéve, üres
