Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
Imling Konrád: Telekkönyv reformok [25., 1885]
i 10 lapokat tárnánk íel»j vagy melylyel — mint Csillag úr mondja — «tabula rasát alkotnánk a tettleges birtokos javára», melynél «a í'ekvőségekre vonatkozó tulajdoni jogczímek és zálogjogok is új bejelentés alá kerülnének». Korántsem. Sőt ellenkezőleg, én a tényleges birtokállapotot okvetlenül kinyo- mozandónak és az utolsó tényleges birtok kipuhatolásának eredményét a további eljárás alapjául veendőnek tartom ugyan, de csak a mennyiben a telekjegyzőkönyvek szerint jogosúltak ellent nem mondanak. A törvényjavaslat és az általam con- templált eljárás közötti lényeges különbség tehát az : hogy míg a javaslat szerint a betétek B. lapjain rendszerint az jegyeztetik be, ki az illető telekjegyzőkönyv szerint nyílvánkönyvi tulajdonosnak tekintendő s ezen szabály ellenében a tényleges birtokállapotnak csak kivételes joghatály tulajdoníttatik; én megfordítva a tényleges birtokállapotot helyezném előtérbe, és rendszerint a tényleges birtokost vezettetném be tulajdonosnak, de nem akkor, ha az annak rendjén értesített nyilvánkönyvi tulajdonos ennek ellene mond, mely esetben ez utóbbit az új betétekben is meghagynám tulajdonosnak. A telekjegyzőkönyvek C. lapjainak még fenálló tételeit pedig egyszerűen átvezettetném a betétek G. lapjaira; a mi ellen akadály fen nem foroghat, mert hiszen dologi jogokról van szó, melyek magát az ingatlant, tekintet nélkül az arra vonatkozó tulajdonban történt változásra, terhelik. Benn nem forogva tehát a javaslat indokolásában kiemelt azon nehézség, hogy a C. lapra bejegyzendő jogok érvényesítése a teleknek több utánjárást, időt és költséget okozna. Megengedem, hogy ily eljárás csak improprie mondható helyszínelésnek, és hogy ez úgy mint Austriában az 1874. évi törvények szerint nem volna egyéb, mint a telekkönyvek új felvétele, új szerkesztése; de hát nem az elnevezés itt a fő, hanem a lényeg és az eljárás alkalmas volta a kitűzött czél elérésére. Már pedig — legalább az én meggyőződésem szerint — ily eljárás által a telekjegyzőkönyvek szerint biztosított jogok sérelme s veszélyeztetése nélkül a nyilvánkönyv és a tényleges birtokállapotok közötti összhang sokkal biztosabban és. sokkal teljesebben jönne létre, mint a törvényjavaslatban tervezett eljárás által.
